BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbánnak most kell lépnie, ha nem akar IMF-hitelt

Magyarország képes lehet arra, hogy eurókötvényeket dobjon piacra, mielőtt megállapodna egy hitelkeretről a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval – vélekednek az ING közgazdászai. Az elemzők szerint azért lehet sikeres egy euró alapú kötvénykibocsátás, mert növekedett a befektetők kockázatvállalási hajlandósága az elmúlt időszakban.

Magyarország követheti azokat a feltörekvő országokat, akik külföldi devizában bocsátottak ki kötvényeket. Miután az Európai Központi Bank bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben hajlandó euróövezeti országok kötvényeit vásárolni – igaz, csak azzal a feltétellel, ha nemzetközi segítséget kérnek –, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elindította a mennyiségi monetáris könnyítés harmadik körét (QE3), jelentősen javult a piaci hangulat. A Bank of Japan is eszközvásárlási programot jelentett be, ami szintén kedvezően hatott a kockázati étvágyra.
 
Egy magyar eurókötvény kibocsátáshoz nagyon kedvező a környezet – válaszolta a Bloomberg hírügynökségnek Simon Quijano-Evans, az ING londoni közgazdásza. Véleménye szerint ez egy megfelelő időszak lenne, hiszen a hozamok alacsonyak.
 
Magyarország tavaly novemberben (közel egy éve) fordult az EU-hoz és az IMF-hez egy hitelkeretért – írja a Bloomberg. Ezt követően a három nagy hitelminősítő ügynökség a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” kategóriába minősítette le az országot, és negatív kilátást tűzött az adósminősítés margójára. A Standard & Poor’s részben a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya miatt süllyesztette bóvliba az országot.
 
A Bloomberg azt írja, hogy több mint egy éve nem volt olyan alacsony a magyar eurókötvény hozama, mint most. Csütörtökön 6 százalék alá csökkent a 2019-ben lejáró magyar, euróban denominált állampapír hozama.
 
Orbán Viktor miniszterelnök 15 milliárd eurós hitelt vár a nemzetközi hitelezőktől, ugyanakkor a közelmúltban többször hangsúlyozta, hogy nem kell minden áron megállapodni az EU-val és az IMF-fel.
 
Orbán Viktor augusztus 6-án elutasította a nyugdíjak csökkentését, a bankadó kivezetését, és egyéb intézkedéseket, amiket állítólag az IMF várt. A sajtóban kiszivárgott lista valódiságát azonban az IMF és az EU is cáfolta, vagyis a nemzetközi hitelezők szerint a lista „nem pontos”.
 
A héten Varga Mihály, tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is azt mondta, „nem arról van szó, hogy feltétlenül meg akarunk állapodni”. A kormányzati kijelentések hűtötték a gyors megállapodás esélyét, illetve a megegyezés esélyét is csökkentették.
 
Magyarország álláspontja szerint azonban nem bocsát ki euró alapú kötvényeket a megegyezésig. "Utolsó csepp véremig küzdeni fogok azért, hogy megvárjuk az IMF/EU-megállapodást, mielőtt kiadunk kötvényeket", mivel egy korai devizakibocsátás költséges volna, és rossz üzenetet közvetítene a befektetők számára - mondta Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára a héten a Dow Jones hírügynökségnek.
 
Ha - a kormányzati terveknek megfelelően - október végéig megszületik a megállapodás, az rengeteg időt hagyna az Államadósság Kezelő Központnak, hogy még az idén végrehajtsa a kibocsátást - tette hozzá.
 
Mindezek alapján, ha a kormány megkötné a megállapodást, akkor tovább csökkenhetnének a hazai kockázatok, javulna a gazdaságpolitika hitelessége és kiszámíthatósága, ami a hozamok további csökkenésével járna. Ekkor még kedvezőbb hozamokkal (kamatteherrel) lehetne euróban denominált kötvényeket kibocsátani.
 
Ugyanakkor az elemzők többsége úgy látja, hogy a kormány csak akkor állapodna meg a nemzetközi hitelezőkkel, ha növekedne a piaci nyomás. A külpiaci hangulat romlásával a forint is jelentősen esne, és mindez az eurókötvények hozamszintjeinek emelkedéséhez vezetne.
 
Ha a kormány valóban csak óriási piaci nyomásra állapodna meg a hitelezőkkel, akkor kérdéses, hogy visszacsökkenne-e a jelenlegi szintek alá a devizakötvények hozama (különösen, ha közben az euróövezeti adósságválság kedvezőtlen fordulatot vesz).
 
A legoptimálisabb a finanszírozás szempontjából az lenne, ha még idén megszületne a megállapodás, piaci nyomás nélkül, mert az tovább csökkenthetné a hitelfelvételi költségeket. Ám a gyors megállapodás esélye mérsékelt.
 
Ha a kormány valóban nem akar megállapodni az EU-val és az IMF-fel, akkor a jelenlegi környezet valóban nagyon kedvező a devizakötvények kibocsátásához. Ez ugyanakkor tovább erodálná a gazdaságpolitika amúgy is megtépázott hitelességét.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.