Összeomlottak Magyarország növekedési kilátásai – Mi történt?

A gazdaság potenciális növekedési kilátásai jelentősen romlottak az elmúlt időszakban. Az MNB friss inflációs jelentése szerint a csökkenő termelékenység mögött számos ok húzódhat meg:

A pénzügyi válság szűkítette pénzügyi közvetítést, ezen keresztül a termelés finanszírozási lehetőségeit, így a korábbinál csak kevésbé produktív módon folytatható a termelés. Emellett a külső finanszírozás elapadása akadálya lehet a kevésbé jövedelmező termelés jövedelmezőbbé való átstrukturálásának, illetve termelékenységet javító beruházások megvalósításának – írják az MNB elemzői.

A munkapiaci aktivitást növelő programok eredményeként 2010-től fokozatosan emelkedik az alacsonyabb képzettségű munkavállalók munkakínálata, ami az aggregált termelékenységet csökkentette.

Az OECD országok átlagához képest alacsonynak tekinthető Magyarország innovációs képessége, többek között az alacsony kutatási és fejlesztési kiadások, a kockázati tőke hiánya, az információáramlás modern csatornáinak relatíve alacsony elterjedtsége (szélessávú és vezeték nélküli internet előfizetések, e-kormányzat), illetve a kutatás-fejlesztésre fordítható humán erőforrások mennyiségi és minőségi korlátai miatt.

Végül a válság óta visszaeső beruházások a tőkejavakban megtestesülő technológia átvételét is lassították, ami a tőkeállomány mellett a mért termelékenységet is visszavethette. (A potenciális kibocsátást a potenciálisan rendelkezésre álló termelési tényezők és a trend termelékenység felhasználásával határozta meg az MNB.)

A potenciális kibocsátás 1996-2007 közt átlagosan 3 százalék feletti ütemben bővült, amit szinte kizárólag a tőke bővülése és a termelékenység javulása okozott. A munka ebben az időszakban kis mértékben, váltakozó előjellel hatott a potenciális növekedésre.

A válság utáni években a nagymértékben visszaeső beruházások miatt a tőke növekedési hozzájárulása jelentősen lecsökkent. 2009-től a munka pozitívan járult hozzá a növekedéshez, melynek oka főként a növekvő aktivitás volt, ugyanakkor ezt a kedvező hatást mérsékli az egyensúlyi munkanélküliség emelkedő rátája a jegybank elemzőstábja szerint. „A potenciálisan rendelkezésre álló termelési tényezők és termelékenység alakulásának eredője 2010-2012-as időszakban számításaink szerint fél százalék körüli potenciális növekedést tesz lehetővé” – állapítják meg.

Idén recesszió, jövőre lassú növekedés

Az MNB szerint idén 1,4 százalékkal csökken a GDP, jövőre pedig 0,7 százalékos növekedés érhető el. A kormány ezzel szemben idén stagnálást vár, jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-bővülést.

„A növekedés forrása továbbra is az export, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren is a korábbinál alacsonyabb bővülésre számítunk. A belső kereslet tartósan visszafogott maradhat” – írják az MNB közgazdászai.

A hazai szereplők elhúzódó mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás idén és jövőre is tovább csökkenhet – vetítik előre.

Hozzáteszik: a magas szinten ragadó munkanélküliség és a tartósan alacsony beruházási aktivitás következtében a gazdaság potenciális növekedése teljes előrejelzési horizontunk visszafogott maradhat.