Putyin: Monetáris uniót alakíthatunk ki a Csendes-óceáni térségben

Az 1989-ben létrejött APEC (Az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) szervezet jelenleg 21 tagot tömörít négy kontinensen, a világ népességének 40 százalékát, GDP-jének 57 százalékát és kereskedelmének 48 százalékát adja.   A csúcs figyelemre méltó előzménye volt, hogy Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes előtte Oroszország külgazdasága irányváltásának szükségességére hívta fel a figyelmet. „Ha a gazdaságunk diverzifikálása a célunk, s kevésbé akarunk függni a nyersanyagoktól (…), akkor a külkereskedelmünknek legalább 50 százalékát az ázsiai-Csendes-óceáni térség országaival kell lebonyolítanunk, ezek pedig: Kína, Japán, Korea és számos más állam, beleértve az Egyesült Államokat is, mert még negyedével sem merítettük ki az ezen országokkal való befektetéseink és kereskedelmünk potenciálját”.

Vlagyimir Putyin a vlagyivosztoki APEC-csúcson közölte, hogy Európa jelenleg 51 százalékkal részesedik Oroszország külkereskedelméből, míg az ázsiai-Csendes-óceáni régió országai csak 24 százalékkal.  Suvalov bejelentette, hamarosan különleges elnöki testületet hoznak létre azzal a feladattal, hogy fejlesszék a gazdasági kapcsolatokat az ázsiai-Csendes-óceáni országokkal.

A vlagyivosztoki APEC-csúcs alaphangját pedig kétségtelenül a vendéglátó Vlagyimir Putyin indító beszéde adta, amelyben az orosz elnök bel- és külgazdasági témákkal egyaránt foglalkozott. Közölte, hogy Oroszország pénzintézetek összevonásával konszolidálná bankszektorát, hangsúlyozva, hogy az efféle lépéseket csak fokozatosan, kényszerítés nélkül lehet végrehajtani. "Konszolidálni fogjuk bankjainkat, de nem fogjuk elsietni". A bejelentés az orosz állam többségi tulajdonában álló bankoknak, a jelentős piaci részesedéssel bíró VTB Banknak és a magyarországi érdekeltséggel is rendelkező Szberbanknak kedvezhet. Az orosz államfő ugyanakkor hangsúlyozta, Oroszország továbbra is elkötelezett a tőke szabad áramlása mellett.

Vlagyimir Putyin a továbbiakban azt fejtegette, a világnak még korántsem sikerült legyőznie a válságot, s a kilábalást a magas eladósodottság és a pénzpiacokon tapasztalt szeszélyes árfolyam-ingadozások akadályozzák. A mélyebb gazdasági integráció és a kereskedelem liberalizációja ezért elengedhetetlen az APEC-térség számára is. Az orosz államfő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben monetáris és pénzügyi unió jöhet az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés tagjai között. Szerinte regionális tartalékvaluták kialakítása lépés ebben az irányban. 

Putyin a beszéde nagy részét az APEC-térséggel fejlesztendő orosz kapcsolatok tervei ismertetésének szentelte. Jelezte, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán kész az ázsiai-Csendes-óceáni régióban lévő országok részére infrastrukturális lehetőségeket biztosítani kereskedelmi útvonalaik bővítésére.  „A kereskedelmi útvonalak további diverzifikálásával kapcsolatban, amit az APEC konzultatív üzleti tanácsa ajánl, partnereinkkel együtt készen állunk az egységes gazdasági térségben arra, hogy felajánljuk Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán földrajzi és infrastrukturális lehetőségeit” – fogalmazott Putyin. Az egységes gazdasági térség mentes a belső vám- és egyéb formalitásoktól, és ezért nem csak közvetlen utat biztosít a Csendes-óceáni térség vállalatainak az előbb megnevezett országok felé, hanem optimális útvonalakat is az Európai Unióval való együttműködéshez – tette hozzá.

Fontos bejelentése volt, hogy Oroszország 2020-ig évi 40 millió tonnára növeli, azaz megkétszerezi a gabonaexportját. “Azt tervezzük, hogy az országunk 2020-ra évi 120 millió tonna gabonát termel majd, és exportkapacitásunkat pedig évi 30-35 millió tonnára, sőt akár 40 millió tonnára növeljük”. Oroszország jelenleg 15-20 millió tonna gabonát képes termelni. „Oroszország továbbra is jelentős mértékű stabil szállításokkal járul hozzá az élelmiszerpiacokhoz az ázsiai-Csendes-óceáni térségben”.  .Az élelmiszerek szállítása mellett Oroszországot az is érdekli, hogy ösztönözze a külföldi befektetéseket az orosz mezőgazdasági szektorba, továbbá az orosz befektetéseket a külföldi mezőgazdasági ágazatokba, a legújabb mezőgazdasági technológiák alkalmazásával, beleértve a Csendes-óceáni bio-erőforrások racionális felhasználást”.

Putyin az APEC-csúcsot követő vasárnapi sajtóértekezletén kitért a Japánnal fennálló rendezetlen viszonyra is. „Japán kulcsfontosságú partnerünk a régióban. Azt akarjuk, hogy rendezzünk minden problémát, amelyeket a múltból örököltünk. Megegyeztünk arról, hogy Jisihiko Noada japán miniszterelnök látogatást tesz Oroszországban mindezen problémák nyugodt légkörben történő megvitatására” Az orosz elnök szerint a japán kormányfővel Vlagyivosztokban folytatott megbeszélései az „oroszországi japán befektetésekre és vegyes vállalatok alapítására fókuszáltak.” „Az volt a benyomásom, hogy a japán miniszterelnök elégedett az Oroszországban működő japán vállalatok eredményével.” – mondta Putyin, aki szerint néhány nappal ezelőtt a Mazda új gépkocsi-összeszerelő üzemet létesített Oroszország távol-keleti régiójában. A Gazprom pedig a közelmúltban szerződést kötött cseppfolyósított földgáz gyártásáról. „Készek vagyunk támogatást nyújtani Japánnak az energiaforrások területén” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az APEC-csúcsot értékelő sajtóértekezletén kiemelten szólt arról, hogy “kolosszális lehetőségei” vannak az Oroszország és Kína közti együttmüködésnek, beleértve a csúcstechnológia területét. “Külföldi partnereinkkel együtt, így Kínával is, új, a holnap technológiáinak kifejlesztésén dolgozunk.” Az együttműködés fő területei között emlitette a hajógyártási klasztert. “Már alakulóban van egy ilyen vállalat kínai tőkével, egy másik pedig koreai tőkével. De jó kilátások mutatkoznak a repülőgégyártásban is, olyan helikopterek, orosz tapasztalat alapján Kínával közös létesítésében, amelyek akár húsz tonnát is képesek felemelni. Ilyen orosz helikoptert használtak például a kinai földrengás utáni mentési munkálatokban.”

Putyin nyitóbeszédét követően hangzott el Hu Csin-tao kínai elnöknek a világ második legnagyobb gazdasága nevében elmondott beszéde, amelyben elismerte, hogy a világgazdaság talpra állása lassan megy végbe, és még mindig vannak destabilizáló tényezők és bizonytalanságok. A nemzetközi pénzügyi válság hatása pedig távolról sem szűnt meg, sőt, egyes országok bonyolult és nehéz szuverén adósságproblémákkal szembesülnek. Ráadásul a protekcionizmus növekvőben van és a világgazdaság növekvő recessziós kockázatokkal szembesül. Viszont az ázsiai-Csendes-óceáni társég megőrizte a növekedés lendületét és fontosabb szerepet játszik a világgazdaságban.

Hu Jintao szerint Kína eddig a stabil növekedés és az árstabilitás megőrzésére fókuszált, javítva a lakosság jólétét. Ennek köszönhetően a kínai GDP az idei első félévben 7,8 százalékkal nőtt éves rátán és a kiskereskedelmi értékesítés pedig 14,4 százalékkal bővült. Elismerte ugyanakkor, hogy többek között az egyensúlyhiány kihat a gazdasági növekedésre, és jelentős nyomás jelentkezik a csökkenés irányában, különöse a kis és közepes vállalatok és az exportőrök tekintetében. Ezért e kihívások leküzdésére továbbra is kezdeményező fiskális politikára és prudens monetáris politikára van szükség. 

A Hu-beszéddel egy időben jelentette a RIA Novosztyi német nyelvű hírszolgálata,  hogy a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság közléséből kitűnően a kínai hatóságok több mint egybillió jüan (kereken 157 milliárd dollár, vagyis a GDP 2,1 százalékos értékének megfelelő) összegben akarnak befektetéseket megvalósítani, összesen hatvan infrastrukturális projektben, és ezek révén fellendíteni a gazdasági növekedést. A kínai kormány arra törekszik, hogy utak, tengeri és légi kikötők építésével adjon lendületet a gazdasági növekedésnek.

Az orosz hírügynökség idézte Zhang Zhiweit, a Nomura Holdings Inc. Kínában illetékes szakértőjét, aki szerint a bejelentett intézkedések bizonyságul szolgálnak arra, hogy a kínai hatóságok készek óriási pénzek befektetésére. Az egyes projektek finanszírozási költségére vonatkozóan nincsenek adatok, ám elemzők úgy vélik, hogy a kínai állam többek között hiteleket nyújt az érintett építkezési cégeknek. A RIA Novosztyi megjegyezte, hogy a legnagyobb kínai acélgyártók és építőgépgyártó cégek részvényei a bejelentett intézkedésekre jelentős részvényemelkedéssel reagáltak. 

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Vlagyivosztokban megbeszélést folytatott az orosz külügyminiszterrel, aki elégedetten nyilatkozott tárgyalásukról. Az amerikai törvényhozás már szeptemberben lépéseket tehet az orosz kereskedelmi kapcsolatok magasabb szintre emeléséért - közölte Hillary Clinton.  Az APEC csúcsértekezletén mondott beszédében pedig bejelentette, hogy az Obama-kormányzat szorosan együttműködik a kongresszussal az 1974-ben elfogadott Jackson-Vanik törvénykiegészítés visszavonása érdekében. "Azt reméljük, hogy a kongresszus még ebben a hónapban lépni fog ebben a fontos törvényhozási kérdésben" - mondta. Hozzátette: Washington biztosítani szeretné, hogy az amerikai vállalatok versenyképesek legyenek az orosz piacon. Amerikai üzleti körök azt remélik, hogy a washingtoni törvényhozás mindkét háza megszavazza a Jackson-Vanik törvénykiegészítés eltörlését, még mielőtt a képviselők visszatérnek kampányolni választókörzetükbe. Attól tartanak, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása nélkül az amerikai cégek nem férnek hozzá az újonnan nyílt szolgáltatási piacokhoz, és orosz részről önkényes kereskedelmi megtorló intézkedések alanyaivá válhatnak.

Az APEC-csúcsértekezleten elfogadott zárónyilatkozatban a térség legnagyobb gazdasági szervezetének tagjai üdvözölték az európai vezetők elkötelezettségét, hogy mindent elkövetnek az euróövezet egységének és stabilitásának megőrzése érdekében.. Az európai események ugyan kedvezőtlenül hatnak Ázsia és a Csendes-óceáni térség gazdasági növekedésére. - mutattak rá. "A pénzpiacok továbbra is instabilak, miközben az állami szektor hiánya és az államadósság magas szintje néhány fejlett gazdaságú országban jelentős mértékben gátolja a gazdaság helyreállítását." Az APEC-tagok vezetői ugyanakkor kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy együttműködnek a pénzügyi stabilitás megerősödése és a bizalom helyreállítása érdekében. Elkötelezték magukat amellett is, hogy 2015-ig feloldják a térségben a befektetések előtt álló akadályokat és nem vezetnek be újabb importkorlátozásokat sem.

Az idei APEC-csúcs megvalósította a számára kijelölt célokat és az üzleti közösség pedig megkapta a szükséges jelzést, jelentette ki elégedetten Vlagyimir Putyin elnök vasárnap. „Sikerült nem csak megőrizni az APEC tevékenységének folytonosságát, hanem új távlatokat is feltártunk, és ami a legfontosabb, pozitív jelzést adtunk az üzleti köröknek.”  Az elhangzott ígéreteket, vállalásokat elemzők minden bizonnyal górcső alá veszik és megvalósításukat beható figyelemmel követik, hogy felbecsülhetők, lemérhetők legyenek a belőlük kikövetkeztethető kézzelfogható előnyök a kétoldalú kereskedelem, a kölcsönös befektetések stb. terén. És természetesen nem csupán az ázsiai-Csendes óceáni térségben, vagy például az Európai Unióban, akár Magyarországon működő üzleti körök részére, hanem magában Oroszországban is.

Annál is inkább, mert a RIA Novosztyi orosz hírügynökség – az APEC-csúcsértekezletre időzített jelentésében - némi melankóniával jegyezte meg, hogy a moszkvai szövetségi kormány két évtizeden át elhanyagolta ezt a régiót, és most azzal a kemény feladattal szembesül, hogy meggyőzze a helybelieket – és természetesen a potenciális befektetőket -, hogy ezúttal komolyan gondolja. Ugyanis Oroszország, amely 1998-ban jelentkezett az APEC tagjai közé, nem mutatott komoly érdeklődést az APEC iránt 2007-ig, amikor vállalta, hogy gazdája lesz az idei csúcsnak.

Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes mindazonáltal a csúcs előtt már úgy nyilatkozott:  „Vlagyivosztok váljék Oroszország befektetési fővárosává.” Ám a  megkérdezett tucatnyi vlagyivosztoki lakos közül egyik em jelezte, hogy nagy reményt fűzne a régió jövőjéhez – írta az orosz hírügynökség, a városi közigazgatáshoz közelálló forrást idézve, aki méltatlankodva jegyezte meg: „Oly sokáig mellőztek bennünket, és most idejönnek hozzánk, és azt kérdik, mit akarunk?” Vlagyimir Putyin a múlt pénteken megígérte, hogy fejleszteni fogják a régió közlekedési infrastruktúráját, csúcstechnológiai vállalatokba fektetnek be és az új (vlagyivosztoki) egyetemet globális tudásközponttá változtatják, mindezt a helyi gazdaság fellendítésére.

Mit lehet mindehhez hozzátenni? Bízzunk benne. Az idő majd megmutatja.

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke