Kritikus annak eldöntése, hogy ciklikus, vagy strukturális oka vannak a magyar gazdaság gyengélkedésének - kezdte előadását Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen. A Költségvetési Tanács „nyílt ülésével” zárult a program.
2008 óta a növekedés forrása a nettó export, illetve 2010-11-ben a készletfelhalmozás volt. A fogyasztás és a beruházások 2008 óta nem járultak hozzá a növekedéshez – mondta Simor. Jövőre is hasonló lesz a helyzet az előrejelzés szerint.
A probléma a belföldi kereslet kapcsán van, aminek egyik összetevője a lakossági fogyasztás. A bizalmi index fél éve viszonylag alacsony szinten stagnál, a nettó reálkeresetek is visszaestek az elmúlt fél évben, aminek egyik oka az infláció megnövekedése, másik pedig az, hogy a vállalakozások sem tudnak olyan bruttó béreket fizetni, amivel élénkülhetne a kereslet.
A másik összetevője a belföldi keresletnek a beruházás. 2006 óta folyamatosan csökken a beruházás Magyarországon – hangsúlyozta Simor. A munkanélküliség 2005 óta emelkedik, de ami ennél aggasztóbb, hogy a tartós munkanélküliség is folyamatosan emelkedik.
Ezzel párhuzamosan az inflációs képünk sem túl optimista. A kormányzati intézkedések és a külső sokkok is emelik az inflációt. Sokan úgy értelmezik, hogy a külső ártényezők olyan adottságok, amivel a monetáris politika nem tud mit kezdeni. Ha a magas olajárat beépítik a vállalatok a fogyasztói árba, akkor emelkedik az infláció, de választhat takarékosabb gazdálkodást is a vállalat. A monetáris politikának erre is kell, hogy legyen befolyása - mutatott rá.
Még inkább az „egyéb tényezőkre”, viselkedésekre is kell hatást gyakorolni a monetáris politikának. Az inflációs alapfolyamatokból az látszik, hogy ez nincs összhangban az MNB inflációs céljával – mondta Simor.
A monetáris politika alapvetően a ciklikus hatások ellensúlyozására képes. A gazdaság ciklikus helyzetét tudja a monetáris politika befolyásolni. Simor szerint a költségvetési politika számára is fontos ez, hiszen megmutatja, mennyire fenntartható a költségvetés hosszú távon. Ha viszont stukturális gondok vannak, akkor szerkezeti átalakításra van szükség.
A potenciális növekedés nagyon nehezen megfigyelhető szám, de erre a központi bankok készítenek becsléseket – mondta. Magyarország növekedési képessége a 2000-es évek elején jelentősen meghaladta nem csak az eurózóna, de a visegrádi országok átlagát is. Ma viszont már csak nulla és fél százalék között van a potenciális növekedés, ami alacsonyabb az eurózóna országaihoz képest, vagyis nincs felzárkózási potenciál a magyar gazdaságban.
Ennek egyik oka a gazdasági válság, kevésbé használhatóak a termelési kapacitások a válságban. Magyarország négy évvel a válság után egy lefelé menő pályán van, miközben más országok sokkal hamarabb elérték a fordulópontot. Ennek egyik oka lehet a válság előtt felhalmozódott rendkívül nagy adósság. Ezeket az adósságokat nem lehet egyik napról a másikra ledolgozni, hosszú évek, évtizedekre van szükség ahhoz, hogy a gazdaság ne ekkora puttonyt cipeljen magával.
Az adósság a gazdaság minden szereplőjét terheli: az államot, a magánszektort és a bankokat is – jegyzete meg. Azok az országok, amelyek adósság problémával küzdenek – beleértve Magyarországot és az eurózóna perifériáját –, ott a növekedés forrása kizárólag az export.
Nem csak a fogyasztás, de a beruházások szempontjából is kritikus az adósság. Minél nagyobb az adósság, annál nagyobb mértékben csökkent a bruttó állóeszköz felhalmozás a válság során. Ezekből következik, hogy csak az export lehet a növekedés forrása.
A tőke és a termelékenység adta a növekedési képesség forrásait. Ahogy a beruházások visszaestek, ez a hatás is visszaesett. A termelékenység inkább visszahúz, mert nincs igazából tőkebefektetés.
A vállalati beruházások visszaesésében szerepe van a válságnak és a hitelezés visszaesésének. Ha nincs hitel, akkor nehéz beruházni, és nettó működőtőke beáramlás 2009 óta nincs. A visszaesésében szerepet játszik a makrogazdasági és az intézményi környezet is.
Az MNB 2015-ig nem számít arra, hogy a bankok több hitelt fognak kihelyezni, mint amennyi pénz folyik be. A bankokat nehéz meggyőzni arról, hogy olyan körülmények között aktivizálódjanak, amikor nincs nyereségük, illetve ha van, akkor adóban be kell fizetni – hangsúlyozta.
A munkaerőpiacról szólva Simor kiemelte: a nyugdíjrendszer változtatása és szigorítása használt az aktivitási rátának, és használt a magyar gazdaság potenciális növekedésének, de a munkapiacon ellentétes hatások is vannak. A tartós munkanélküliség növekedett, és a strukturális munkanélküliség is emelkedett. Utóbbi azért magas, mert alacsony a mobilitás. Sokat tehetne a gazdaságpolitika azért, hogy a mobilitást segítse. A jelentős minimálbér növelések sem segítettek, ami szociálisan indokolható, de a munkapiac szempontjából kedvezőtlen – magyarázta Simor.
Szavai szerint a termelékenységre kedvezőtlenül hat az, hogy a finanszírozási lehetőségek korlátozottak, ahogyan a beruházások is. A magyar gazdaság innovációs képessége is alacsony – jegyezte meg. A romló tényezőkben vannak ciklikus hatások, de a strukturális hatások kiemelkedőek – jelentette ki.
Simor szerint erősíteni kellene a produktív beruházásokat, amihez kiszámíthatóság kell. Azt nem lehet elvárni, hogy a piac kiszámítható legyen, ez az a kockázat, amit a vállalakozóknak fel kell vállalni. Az viszont, hogy a szabályozó környezet stabil és kiszámítható legyen, alapvető követelmény. Meg kell növelni a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, a bankoknak biztonságban kell érezniük magukat, engedni kell, hogy nyereségesek legyenek.
Javítani kell a munkaerő képzettségét, és erősíteni kellene a K+F-et, és a magyar gazdaság innovációs képességet. Ez elősegítené a hosszú távú növekedést.
Miben segíthet a monetáris politika? Simor erre úgy válaszolt, hogy a monetáris politikának kiszámíthatónak kell lennie. Amikor a monetáris tanács dönt minden hónapban, akkor ne vakarja a fejét az elemző, hogy mi alapján dönt a tanács – mondta Simor. A kiszámíthatóság az, amivel a monetáris politika hozzá tud járulni a növekedéshez.
Mindezzel Simor nyilvánvalóan a monetáris tanács külső tagjait bírálta, akik az előző két ülésen egyaránt 25 bázisponttal csökkentették a kamatot leszavazva az MNB elnökségét, akik tartották volna az irányadó rátát. Erről részletesen itt olvashat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.