Az IMF-től lehívott hitel okozta döntően 2008-ban az államadósság megugrását – ismertették a nemrég elkészült ÁSZ-jelentést. A szándéknyilatkozat tartalmaz gazdaságpolitikai célokat, de számszerűsíthető konkrétumokat nem. Ráadásul a 2008. őszi lehívás után 2009 tavaszán kezdték csak felhasználni a hitelt, addig az MNB-nél volt a pénz. Emellett az akkori kormány a jegybankot bízta meg a felhasználással – idézték a számvevőszék megállapításait. Mint mondták, közel megduplázódott a kamat azzal, hogy az IMF-től kapott hitel a jegybanknál volt, a kormány pedig ezután devizakötvény-kibocsátásról döntött.
A hitelfelvétel gyorsasága mindenképp indokolt volt, a tárgyalófelek hozzáállása pedig példaértékű – válaszolt Simor András. Ezzel el tudták kerülni az állam fizetésképtelenségét, nem omlott össze a bankrendszer, és a forint zuhanása is megállt. Ha ez nem történik meg, akkor 2008 decemberében fizetésképtelenné vált volna az állam – mondta. Ehhez képest az év végén az árfolyam nem gyengült tovább, a hozamok helyreálltak, a külföldi bankok pedig legközelebb 2010 végén vontak ki pénzt az országból.
2008 harmadik negyedévében 66 százalékos volt az államadósság, ma ez 78, sőt, ha a nyugdíjpénztárakat nem államosítják, 84 lenne. A külső adósság akkor 49, most 48 százalékos. A folyó fizetési mérleg és a gazdasági növekedés is rosszabb – sorolta Simor. Pozitívumként azt lehet említeni, hogy az államadósság csökkent, de továbbra is sebezhetőek vagyunk. Ma mégis jobb a helyzet, mint 2008-ban, ennek azonban a nemzetközi környezet az oka szerinte.
A kilátások nagyon bizonytalanok voltak, amikor felvettük a hitelt, de a piacok megnyugodtak utána – véli a jegybankelnök. A kérdésre, hogy miért ő hívta fel az IMF-et, azt válaszolta: az akkori jogszabályok szerint egyedül ő tehette, de egyetértettek vele a politikai irányítók is. Menjenek fel az IMF honlapjára, és ott látni fogják, hogy minden országnak ugyanolyan feltételekkel adnak hitelt – mondta. Természetes, hogy 6 év futamidőre más kamattal adtak hitelt, mit 3 hónapra.
Három okból kellett segítséget kérni. A magyar állampapír iránt teljesen megszűnt a kereslet. Az OTP-részvény 14,5 százalékot vesztett egy nap alatt, és a forint ellen is megindult a spekuláció, mindez egy nap leforgása alatt – magyarázta az okokat Veres János akkori pénzügyminiszter. Önmagában a kapcsolatfelvétel másnap reggeli bejelentése elkezdte megnyugtatni a piacokat – emlékeztetett. Ilyenkor a piacot a pánik mozgatja, a kormánynak erőt kellett mutatnia, az IMF-megállapodás szerinte ennek a része volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.