Töröcskei bankja a keleti nyitás élén - mi lesz Azerbajdzsánnal?

Az internetes újság szerint a hitelszövetkezetekkel és takarékszövetkezetekkel szorosan együttműködő pénzintézet két héttel ezelőtt alapította meg az Új Piacok Kereskedőházat, ami a budapesti központ szerepét tölti be. Az országot behálózó szövetkezeti rendszer jó kiindulópont lehet, hiszen a kisméretű vidéki pénzintézetek helyismeretével a Kereskedőház (és a mögötte álló) bank pontosan tudni fogja, hogy milyen termékeket gyártó cégeket lesz érdemes a külföldi piacokra vinni.

A magyar kkv-k külpiaci terjeszkedését segítő külföldi kereskedőházak tehát a Széchenyi Kereskedelmi Bank körül szerveződnek majd - írja a lap -, a keleti nyitás egyik legfontosabb célpontja pedig a nemrég botrányt okozó Azerbajdzsán lenne.

Mint a Világgazdaság korábban megírta, az országspecifikus kereskedőházak a remények szerint nagy változást jelentenek az eddigi rendszerben. Ugyanis nem csupán piacfeltárást végeznek majd, hanem konkrét üzletek lebonyolítását, megkötését is vállalják, mondta még tavasszal Nagy Róza közigazgatási államtitkár.

Korábbi hírek szerint a keleti nyitásban kulcsszerep fog hárulni a Magyar Export-Import Bankra (EXIM) és a Magyar Exporthitel Biztosítóra (MEHIB) is, amelyet Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi helyettes-államtitkára vezet.

A kormány arra számít, hogy az idén közvetlen állami tulajdonba került két intézmény pénzügyi eszközrendszerével képes lesz majd új lökést adni a magyar cégek exporttevékenységének. Az EXIM Bank elő- és utófinanszírozással, kedvezményes kamatozású exporthitelezéssel és garanciavállalással tud segíteni, a MEHIB pedig a külföldi politikai és kereskedelmi kockázatokkal szemben kínál exporthitel-biztosítást.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a Világgazdaságnak július végén azt mondta, hogy Azerbajdzsán, Kína, Szaúd-Arábia és Oroszország fővárosában kezdik meg működésüket az első kereskedőházak, szándékuk szerint még az ősz folyamán. Azerbajdzsán mellett még Kazahsztánnal és Grúziával alakított ki stratégiai partnerséget a kormány a térségben.

Az államtitkár akkor lenne elégedett, ha egy év múlva érezhetően növekedne a magyar cégek aktivitása ezeken a piacokon, hiszen itt jóval kedvezőbbek a növekedési kilátások. Ami pedig a kvv-k exporton belüli részarányát illeti, azt tíz éven belül jó lenne megduplázni, tette hozzá.

Az egyelőre nem tisztázott, hogyan befolyásolhatja az azeri baltás gyilkos kiadásával kapcsolatos botrány a kereskedőházak megnyitásának ügyét. Martonyi János külügyminiszter korábban lapunk kérdésére azt mondta: nem biztos, hogy ez összefügg a kormány politikai álláspontjával.

 Utóbbival kapcsolatban kifejtette: továbbra is „elfogadhatatlannak tartjuk az azeri fél lépését”, azaz a gyilkos szabadon engedését. Szerinte „kérdéses, ezek után hogyan alakulnak a kapcsolataink” Azerbajdzsánnal.