Elemző: a bankok kiiktatása az új állampapír célja

Az új papírral a kincstár elsősorban a lakosságot célozza meg, de a belföldiek mellett devizakülföldi természetes és jogi személyek egyaránt vásárolhatják. Az új termék kamatának mértéke az Eurostat jelenlegi inflációs adata és a kamatprémium alapján 5 százalék körül várható.

Borbély László András elmondta, hogy az első kibocsátás néhány héten belül várható, a tervezett összérték néhány száz millió euró - 50-60 milliárd forint - körül lesz. Kamatfizetés évente kétszer lesz, júniusban és decemberben. A kamat meghatározásnál az Eurostat által megadott tényinflációt veszik alapul, nem az előzetes adatot, így a kamat az euróövezet áprilisi és októberi inflációs adatához fog kapcsolódni.

A kibocsátás módja adagolt lesz, vagyis nem kell jegyezni a kötvényeket, hanem a készletből azonnal megvásárolhatók, meghatározott árfolyamon. Amennyiben elfogy a felkínált mennyiség, úgy a kincstár rábocsáthat, illetve új sorozatot bocsáthat ki. A kötvény lejárat előtt is visszaváltható, amit az biztosít, hogy a forgalmazók bizonyos összeghatár felett visszavásárlási árat jegyeznek majd.

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy az inflációhoz kötött kamatozás miatt a kötvény vásárlói köre korlátozott, ezért nem számít arra, hogy például befektetési bankok nagy mennyiségben vásárolnak belőle. A lakosság mellett azonban az exportpiacon aktív kis- és közepes vállalkozások számára jó befektetési lehetőséget kínál.

Kérdésekre válaszolva Borbély László András elmondta, hogy az új deviza államkötvény nem helyettesíti az éves tervben szereplő deviza kibocsátást. Véleménye szerint az IMF tárgyalásokat nem befolyásolja az új termék kibocsátása, mivel azzal nem a nemzetközi tőkepiacra kíván kilépni az Államadósság Kezelő Központ. Új devizakötvény kibocsátást továbbra is csak az IMF megállapodás után tervez az ÁKK. Hozzátette, hogy a terven felüli értékesítésből befolyó pénz azonban segíthet a finanszírozási helyzet javításán.

Az IMF megállapodásról Borbély László András úgy vélekedett, hogy szükség van a megállapodásra, mert az biztonsági hálót jelent. Úgy fogalmazott: a piac azt nézi, hogy kinek mennyi tartaléka van. Az MNB havonta közli a devizatartalék és egyéb eszközök állományát, ami általában megnyugvással tölti el a piacot. A hitelkeret azonban egy olcsóbban fenntartható tartalékot jelent. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tőkepiacon az ÁKK képes finanszírozni a magyar államadósságot. Egy új kibocsátás pedig mindig a piaci helyzettől függ. 

Az ÁKK adatai szerint az idén október közepéig csaknem 355 milliárd forint értékben sikerült értékesíteni a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírokból. A kisbefektetők birtokában lévő teljes lakossági állampapír állomány piaci értéken 984 milliárd forint volt ez év július végén.

A lakossági befektetők részéről magas lehet a kereslet az új devizakötvények iránt, mivel az átlagos banki, hasonló futamidejű devizabetétekhez képest magasabb a hozam, vélekedett Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza. Még nagyobb lehet a kereslet a külföldi befektetők részéről a globális inflációs félelem és a hozamvadászat miatt – tette hozzá.

Azt gondoljuk, hogy az új euró alapú kötvényre nagyobb lehet a kereslet, mint azt az Államadósság Kezelő Központ várja – írja a Citigroup elemzője. Ez eltávolíthatja azt a finanszírozási kényszert, ami a 2013-as EU/IMF-megállapodáshoz vezetne. A bank közgazdászai szerint a kormány ugyanis csak akkor állapodna meg az EU-val és az IMF-fel egy hitelkeretről, ha a piac kikényszeríti a megegyezést.

A Citigroup elemzői úgy vélik, tovább ronthatja a bankok jövedelmezőségét az, hogy devizaforrások kerülnek át a pénzintézetektől az államadósság finanszírozására.

A lépés nem tekinthető igazi devizakötvény-kibocsátásnak, hiszen a lakossági befektetőkre összpontosít, a kibocsátás a magyar jog szerint történik, és annak mennyisége maximalizálva van. Elemzők azonban „szokatlan, formabontó” módon meglépett de facto devizakötvény-kibocsátásnak tekintik a lépést.

„Az 5 százalékos kamatprémium annyira nem tekinthető kirívónak, hiszen a korábban kibocsátott, 2014-es és a 2016-os lejáratú eurókötvények másodpiaci hozamátlaga sem marad el számottevően ettől az értéktől. A most kibocsátani tervezett eurókötvény tehát egyáltalán nem visszafizethetetlen” – nyilatkozta lapunknak Orbán Gábor.

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője hozzátette: „ezen felül vannak olyan bankok is, amelyek a hosszabb euróbetétekre 4 százalék körüli kamatot fizetnek. Nyilván a cél az lehet, hogy ezeket a betéteket mintegy kirobbantsák a bankokból.”

Orbán Gábor helyzetértékelésében kifejtette: „az adósságkezelés során az ÁKK láthatólag arra törekszik, hogy a lakosság és az állam közötti forrásközvetítésből minél jobban kiiktassa a bankrendszert. A bankok a hitel-betét arányuk leépítése során nettó forráskivonást végeznek, emiatt az ÁKK a direkt adósságfinanszírozás kialakítására törekszik.”

Orbán szerint a most kibocsátandó mennyiség egyelőre kevés ahhoz, hogy annak hatására a bankok módosítsanak betéti ajánlataikon, de „elképzelhető, hogy a tervezett 60 milliárd forintnyi mennyiség komoly érdeklődés esetén a későbbiekben jelentősen megnő.”