Elutasította a kritikát a Monetáris Tanács három külső tagja

Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György az interjúban egyhangúlag utasította el azokat a kritikákat, hogy a szervezet felhagyott volna az inflációs célkövetéssel, ahogy azt is, hogy politikai nyomásra szavaztak volna egymást követő két alkalommal is a kamatcsökkentésre.

„Az inflációs célkövetésen alapuló monetáris politika csak akkor lehet sikeres, ha nem követel túl nagy áldozatokat a gazdaságtól” - mondta Bártfai-Mager Andrea, aki először nyilatkozott a sajtónak azóta, hogy 2011 márciusában kinevezték a monetáris tanács tagjának.

Gerhardt Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs célkövetést egy pillanatra sem kérdőjelezték meg. „Nem erről van szó. A megközelítésben azonban vannak különbségek” - fogalmazott.

A Reuters tudósítása szerint egyes elemzők úgy vélik, a monetáris tanács kormányzati nyomásra döntött két egymást követő alkalommal 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett. Úgy vélik, az esetlegesen újjáéledő euróövezeti piaci feszültségek arra késztethetik a jegybankot, hogy ismét kamatot emeljen, annak ellenére, hogy a mostani, 6,50 százalékos kamatszint továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban.

A három külső tag megerősítette azt az általános piaci vélekedést, hogy a monetáris tanács szeptemberben is 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentés mellett. Jóllehet, az MNB csak október 10-én közli a tanács legutóbbi ülésének rövidített jegyzőkönyvét, amelyből kiderül a szavazási arány, Simor András jegybankelnök a szeptemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón hasonló szóhasználattal utalt a szoros szavazati eredményre, mint augusztusban. Augusztusban a négy külső tag szavazott kamatcsökkentésre, míg a jegybank elnöke és két alelnöke tartásra.

A Reutersnek nyilatkozó monetáris tanácsi tagok amellett érveltek, hogy a kamatcsökkentésre lehetőséget biztosít egy, a jegybanki stáb által készített friss inflációs jelentésben felvázolt elsődleges makrogazdasági pályától eltérő, kedvezőbb alternatív forgatókönyv, amely alacsonyabb inflációs pályát vetít előre. Annak ellenére, hogy az adóemelések és az élelmiszer- és energiaárak gyorsítottak az infláción, ezek tartós hatása sokkal kisebb lehet, mint amire a belső tagok számítanak - mondták a tagok.

„Egy olyan gazdasági környezetben, ahol magas a munkanélküliség, tartósan lassú a gazdasági növekedés, és a növekedési kilátások is gyengék, az ársokkok másodkörös hatásait nem szabad túlbecsülni” - fogalmazott Bártfai-Mager Andrea, aki hozzátette, hogy a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs célja 2014 második negyedévében teljesülhet.

Az MNB stábjának számításai szerint 2014 második felében teljesülhet az inflációs cél.

Kocziszky György úgy vélekedett, hogy már 2014 első negyedévében teljesülhet az inflációs cél. A gyengélkedő gazdaság lehetővé teszi a lazább monetáris politikát, és a világgazdasági válság nem hatott negatívan a termelési kapacitásokra - tette hozzá. Mint mondta, „a 25 bázispontos csökkentés nem segít egyik napról a másikra, de hosszabb távon segít”.

Bártfai-Mager Andrea az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy az a vád, hogy a monetáris tanács külső tagjai politikai nyomásra cselekednének, „rendkívül káros a monetáris politikának – nem nekünk személyesen –, mivel egy olyan tényezőt kever bele, ami nem része, és mi sem így működünk”.