Esztergomi politikusok: az állam minden bevételre ráteszi a kezét

Tétényi Éva (független) elmondta, szerdától az érintettek nem kaphatják meg az átmeneti segélyeket, nincs fedezet a kiskorú gyermeket nevelők részére a gyerekek étkezetési díjára. Az önkormányzati bérlakások egy részében a város fizeti a közüzemi költségeket, a fizetésképtelenség miatt előfordulhat, hogy télen nem lesz fűtés, víz és áram ezekben az ingatlanokban.

A polgármester hozzátette, az intézmények működése és a bérek december végéig biztosítottak, a többi feladat ellátásra azonban a város kasszájában nincs fedezet, és nagyobb bevételekre csak márciusban számíthatnak.

Tétényi Éva szerint minden esztergomit érint, hogy a város nem tudja fizetni a közvilágítást, a szemétszállítást és a téli útüzemeltetést. Az önkormányzat nem tudja elvégeztetni az óvodák fűtési rendszerének karbantartását sem, amely az 1.175 óvodás korú gyermek felét érinti.

"A kormányon múlik, hogy hagyja-e továbbra is a város romba döntését, avagy azonnali segítséget nyújtva szakmai és pénzügyi megállapodásokat köt a bajba jutott esztergomi önkormányzattal" - jelentette ki. A polgármester, emlékeztetett rá, hogy korábban többször előterjesztette: a képviselők éljenek felterjesztési jogukkal és kezdeményezzenek tárgyalást a kormányzattal, azonban erre a fideszes többség nem volt hajlandó. Mint ahogy arra sem, hogy egy újabb adósságrendezési eljárás kezdeményezését támogassák - fogalmazott Tétényi Éva.

Zoltai Dániel (Fidesz), a pénzügyi bizottság tagja az MTI megkeresésére elmondta, hogy a Fidesz-képviselőcsoportja a város hitelezőivel korábban megegyezett, hogy 580 millió forintnyi adósság kifizetését decemberre halasztják, így az állami inkasszó után is lenne a városnak 180 millió forintja.

A polgármester bejelentése nem okozott meglepetést: már a nyáron lehetett tudni, hogy ha szeptember végéig nem érkezik állami segítség, akkor csődbejut a város. Már szeptemberben is ott tartott Esztergom, hogy 1 milliárd 650 millió forintot kellett kifizetniük, miközben 1 milliárd 152 milliós bevétellel számolhattak.

A 60 napon túli lejárt tartozások összege már a nyár végére megközelítette a 230 millió forintot. Tétényi Éva akkor azt mondta: ez azt jelenti, hogy ha nem lesz változás a gazdálkodásban nagyon gyorsan – márpedig azóta kiderült, nem lett –, akkor választani kell, hogy fizetéseket és segélyeket utaljanak, vagy tartsák fenn a városi intézményeket. A gyors tűzoltáshoz mintegy egymilliárdos állami segítséget kértek (az összeg nagyságrendjét jelzi, hogy az eredetileg elfogadott 2012-es városi költségvetés főösszege 7,5 milliárdos volt), ám ebből nem lett semmi. Pedig hangsúlyozottan az is csak a pillanatnyi krízis elhárítására lett volna elég.

Tavaly ősszel egyszer már eljutott oda Esztergom, hogy több szolgáltatást le kellett állítani a fizetésképtelenség miatt: akkor a város néhány utcájában lekapcsolták a közvilágítást, és az iskolákban sem tudtak enni adni egy ideig. A helyzet akkor azzal rendeződhetett, hogy sok addigi városi intézményt magához vett át az állam, ám a megnyugvás csak ideiglenes volt. Pont emiatt az átvétel miatt emelhet le az állam pénzt Esztergom számlájáról, így a fizetésképtelenség továbbra is megmaradt. Az egy évvel ezelőtti helyzet nagyon gyors megoldásában, és abban, hogy hosszú hallgatás után a kormány is lépett, és megsegítették a várost, a helyiek tettrekészsége is szerepet játszhatott – sokáig emlékezetes marad az a nap, amikor a felháborodott esztergomiak bezárták a fideszes képviselőket a városháza üléstermébe, és néhány órával azután, hogy a rendőrség elbontotta az akadályokat az ajtók elől, már meg is érkezett a törvényjavaslat, amely legalább átmenetileg biztosítani tudta, hogy visszaálljanak a közszolgáltatások.

Két olyan hónap van, amikor jelentős bevétel érkezik egy városhoz: szeptember és március. A szeptemberben befolyt adóbevételekből mindent, 1,65 milliárd forintot kifizettek, ezután érkezett az államtól még egy 400 milliós igény – mondták el a Világgazdaságnak az esztergomi Városházán. Az állam nem vitte most el ezt a 400 milliót, hanem rátette az inkasszót a város összes számlájára, gyakorlatilag ami bevétel jön, arra ráteszi a kezét – magyarázta el városházi forrásunk. Ebből pedig az esztergomiak annyit vesznek majd észre, hogy így a kötelező, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cégekkel elvégzett feladatokért sem képes már fizetni a település, vagyis ezek leállhatnak.