Grúz választások: pozitív várakozások a piacon

Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének szakértői befektetők számára szerda hajnalban kiadott elemzésükben azt írták, hogy a győztes ellenzéki koalíció vezetője, Bidzina Ivanisvili – bár politikai téren tapasztalatlan – „barátilag viszonyul” a külföldi befektetésekhez, gazdasági szempontból pedig liberálisnak tekinthető. Az Eurasia londoni elemzői azt jósolták, hogy Ivanisvili folytatni, sőt mélyíteni kívánja majd az eddig elért reformokat, különös tekintettel arra, hogy a grúz közvélemény erőteljesen pártolja e reformfolyamatot. A ház szerint a külpolitikai kilátások is kedvezők. Ivanisvili az Oroszországhoz fűződő viszony javítására törekszik, és ebben a grúz közvélemény 88 százaléka támogatja.

A politikus ugyanakkor Grúzia NATO-csatlakozását és szorosabb EU-integrációját is kívánja. Bármilyen csapdák várjanak is rá azonban e politikai irányvonalak kiegyensúlyozására tett erőfeszítései során, a térségi biztonság szempontjából jól jön az Oroszországgal esetleg kipattanó konfliktus kockázatának hosszabb távú csökkenése – vélekedtek az Eurasia Group elemzői. A cég londoni szakértői szerint ennek jelentősége van az energiaipari beruházók számára is, tekintettel arra, hogy Grúzia jelentős mennyiségű azerbajdzsáni nyersolajat és földgázt továbbít. Az Eurasia Group szakelemzői mindent egybevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a befektetők „turbulenciával” ugyan számolhatnak, belpolitikai destabilizációtól azonban nem kell tartaniuk Grúziában a mostani választások után.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a grúziai választások alkalmából összeállított helyzetértékelésében erőteljesnek minősítette Grúzia makrogazdasági teljesítményét, kiemelve, hogy a hazai össztermék (GDP) tavaly 7 százalékkal nőtt, és a növekedés széles bázisú: fő hajtóerői közé tartozik a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatási szektor és a turizmus. A pénzügyi szektor nem teljesítő kinnlevőség-állományának aránya folyamatosan csökken, és jelenleg nem haladja meg a teljes rendszerszintű kölcsönportfolió 7 százalékát.

Az EBRD közgazdászai ugyanakkor a kockázatok közé sorolták a külső egyensúlyi helyzet romlását, kiemelve, hogy a folyómérleg-hiány tavaly a GDP-érték 12,7 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 11,5 százalékról. A növekvő magánszektorbeli tőkebeáramlások ugyanakkor felértékelődési nyomást gyakoroltak a helyi valutára, és lehetővé tették a jegybanki devizatartalékok feltöltését – áll a közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására két évtizede létrehozott londoni pénzintézet elemzésében.