"Jó eredményt értünk el" - hangoztatta Michel Barnier, az EU pénzügyi szolgáltatásokban illetékes biztosa, aki szerint az egyezménnyel fontos lépést tesznek a pénzügyi stabilitás felé. A Bloomberg szerint az Európai Bizottság jelezte: a keményebb szabályozásra azért van szükség, hogy előmozdítsák a versengést a három nagy hitelminősítő ügynökség: a Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s között. A szabálytervezetet az EU tagországok kormányainak és a parlamentnek még jóvá kell hagynia.
Ha ez megtörténik, az EU-országok államkötvényeit a jövőben csak évente három, előre meghatározott napon minősíthetik "kéretlenül". Az eredményeket kizárólag az uniós tőzsdék kereskedési időszakán kívül lehetne nyilvánosságra hozni, hogy ezzel kerüljék el az esetleges hektikus reakciókat. Emellett a befektetők lehetőséget kapnának arra, hogy panaszt tegyenek a minősítők ellen és bizonyítottság esetén felelősségre vonhassák a cégeket a hanyagságért. Ennek kapcsán egyébként az EU több korábbi esetre támaszkodhat: egy ausztráliai bíróság a közelmúltban milliós bírsággal sújtotta az S&P-t, mert a cég a legmagasabb besorolást adta kockázatos befektetéseknek. A hitelminősítők támadás esetén általában a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoztak, egy New York állambeli bírósági ítélet ugyanakkor nemrégiben visszautasította a három óriáscég ilyen típusú érvelését azzal, hogy tényekkel megalapozott véleményről van szó, amelyért helyt kell állnia a hitelminősítőknek.
Szintén a szabályozás egyik érdekes pontja, amely szerint a jövőben egyetlen befektető sem birtokolhatna 5 százaléknál magasabb részesedést a hitelminősítőkből. Ez érzékenyen érinthetné például Warren Buffettet, akinek cége, a Berkshire Hathaway jelenleg a Moody’s 12,5 százalékát tartja kézben.
Az EU nem csinál titkot abból, hogy nagyrészt a hitelminősítőket tartja felelősnek a válságért. 2010 óta ezért szigorúbb szabályok vonatkoznak a cégekre: regisztrálniuk kell és bizonyítaniuk, hogy nem részvényesei azoknak a cégeknek, amelyeket értékelnek.
Eközben elvileg folyik az európai hitelminősítő létrehozásának előkészítése is, bár a függetlenként aposztrofált szervezet indulása egyre távolabbra tolódik. Jelen állás szerint 2016-ban startolhat az intézmény, amelynek finanszírozása továbbra is kérdéses. A Roland Berger tanácsadó cég az idei év elején készített elemzést a tervről, eszerint 300 millió eurós indulótőkére lenne szükség. Január közepén még úgy tűnt, mintegy harminc intézményi befektető szállna be a projektbe, három hónappal később azonban már arról szóltak a laphírek, hogy sem a német, sem a francia nagybankok nem érdeklődnek a minősítő iránt. Berlin pedig eleve kizárt a másik finanszírozási megoldást, nevezetesen, hogy egy állami pénzekből hozzák létre az intézményt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.