Az Egyesült Államok 2 százalékkal járul hozzá ehhez a növekedéshez, ugyanakkor hosszú távon komoly gondot okoz a magas munkanélküliség és az eladósodottság. Nem véletlen, hogy Obama is ezekre tért ki köszönő beszédében.
Az eurózónának a Coface 0,5 százalékos zsugorodást jósol, főként az olasz és a spanyol gazdaság gyengélkedésének hatására. Előbbi 2,3 , utóbbi 1,5 százalékkal zsugorodhat, ezt sem a német, sem a francia növekedés nem tudja ellensúlyozni.
A fejlődő országok szintén megszenvedik a válságot, Magyarország GDP-csökkenése idén a becslés szerint 1,6 százalék , míg a szintén nyitott, kis gazdaságnak számító Csehország 1,3 százalékos csökkenést könyvel el. Ugyanakkor Lengyelország fejlődése töretlen és a balti államok is jól tartják magukat. Magyarországon az eurózónába irányul export aránya 67 százalék, ezzel az ország a harmadik helyen áll a kitettség terén. Hasonlóan jelentős, 76 százalékos az európai bankok magyarországi hiteleinek aránya, vagyis szigorúbb feltételek, például a Bázel III hatására komoly gondot okozhat a forráskivonás.
Ami az országkockázatot illeti, Magyarország helyzete 2006 óta folyamatosan romlik, idén januárban már a bóvli kategóriába sorolt minket a Coface, a kilátások pedig nem jók. A top 500-as listán szereplők cégek száma tekintetében az elmúlt két évben enyhe esést mutat Magyarország. A régiós ranglistában az összforgalom alapján egyértelmű Lengyelország fölénye, Magyarország a harmadik Ukrajna mögött, de sokat kell teljesíteni ahhoz, hogy ezt a helyet megtarthassuk. A hazai cégek közül a gyógyszeriparból és az elektronikából kerültek be a legtöbben. Az építőiparból és az élelmiszeriparból egyetlen cég sem került a topba, az autóipar viszont optimizmusra adhat okot, a jelenlegi 19 százalékos részesedés valószínűleg tovább bővül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.