Generációváltás Pekingben

Azt viszont csak a kongresszus végén tudjuk meg, hogy kik lesznek a tagjai a párt fő testületeinek, így a 25 fős politikai bizottságnak, illetve a közülük választott, 9 tagú állandó bizottságnak (Politbüro). Az új államfő személye mellett már azt is lehet tudni, hogy tavasszal Li Ko-csiang veszi át a kormányfő posztot Ven Csia-paótól.

Bár a kommunista párt ötévente tart kongresszusokat, azonban a mostani lesz a második úgynevezett tízévenkénti generációváltás, amikor is a Politbüróba már öt éve bekerült politikus – jelen esetben Hszi Csin-ping – átveszi a tíz évig hatalmon lévő elődjétől a pártfőtitkári-államfői posztot. A mostani kongresszus így egyben ki is jelöli a következő évtized politikai, gazdasági irányvonalát is.

Elemzők nem számítanak arra, hogy a világ legnépesebb országának új vezetése lényeges politikai reformokat vezetne be. Eszerint bár szélesíthetik a párton belül demokráciát, vagyis a belső viták lefolytatásának lehetőségét, azonban az egypártrendszert nem kérdőjelezik meg. Hu Csin-tao leköszönő pártfőtitkár a kongresszust megnyitó beszédében ezt egyértelművé is tette. „Sosem fogjuk lemásolni a nyugati politikai rendszert” - mondta. A párt tisztségviselői körében egyre jobban elharapózó korrupció leküzdése azonban komoly feladatot ró majd a z új vezetésre. Utóbbi helyzet súlyosságát mutatja, hogy az elmúlt öt évben 600 ezer párttagot büntettek meg „fegyelmi” okok miatt.

A politikai rendszerrel szemben azonban a gazdaság terén az elemzők elkerülhetetlennek tartják a strukturális reformokat. A kongresszus nyitónapjára időzített tanulmányában a Reform és Fejlődés nevű kínai kutatóintézet azt emelte ki, hogy a befektetésekre épülő modellről fogyasztásorientáltra vált át majd a világ második legnagyobb gazdasága a következő évtizedben. Ezt segítheti elő, hogy mára az 1,3 milliárdos ország lakosságának már több mint fele városokban él, 2022-ig pedig várhatóan újabb 400 millió vidéki kínai válik városlakóva, jelentősen fellendítve a belső fogyasztást. A szerkezetátalakítás szükségességét jelzi az is, hogy az alapvetően exportorientált gazdaság növekedési üteme az utóbbi hónapokban jelentősen megtorpant a világgazdaság lassulása miatt visszaeső külpiaci kereslet miatt.

Az új vezetésnek emellett olyan társadalmi problémákat is kezelnie kell, amelyeket az egyre növekvő jövedelmi különbségek, vagy az „egy-család – egy gyermek” elven alapuló családpolitika okoz. Utóbbi miatt felgyorsult a társadalom elöregedése, miközben csupán a lakosság fele részese a nyugdíjbiztosítási rendszernek, amelynek finanszírozása egyáltalán nem megoldott. 

-->