Hiába húzott Brüsszel, Budapest jól vont

Mint arról Varga Mihály egy keddi konferencián beszámolt, két hétig folyt a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy a 2013-as hiány 2,9 vagy 3,1 százalék lesz-e. A jelentés azt mutatja, hogy hiába húzott Brüsszel, Budapest jól vont, és az Európai Bizottság hivatalos prognózisába 2013-ra 2,9 százalékos GDP-arányos deficit került. Ezzel Brüsszel elfogadta az októberi Matolcsy-csomagokban szereplő egyenlegjavító intézkedéseket – igaz, a hatásukat szerényebbnek tartja, mint a 2,7 százalékos deficitcéllal számoló Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás így jövő tavasszal lezárulhat, amikor rendelkezésre állnak majd a végleges 2102-es államháztartási adatok, és körvonalazódnak a 2014-re vonatkozó fiskális tervek is.

Az Európai Bizottság 2012-re 1,2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít, 2013-ban pedig szerény, 0,3 százalékos növekedést. Az utóbbi megegyezik a magyar kormány prognózisával, az utóbbi azonban jelentősen, fél százalékponttal elmarad attól. A gazdaság egyetlen húzóereje az export, amely azonban az idén már csupán 2 százalékkal bővül év/év alapon, ami a 2011-es 6,3 százalékhoz képest jelentős lassulást jelent. A beruházások volumene az idén és jövőre is csökken, a munkanélküliségi ráta viszont nem változik (a 2012-es és a 2013-as prognózis is 10,8 százalék).

Matolcsy: Az EU-jelentés után mérlegelik, kell-e újabb csomag

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, így jövőre megszűnhet az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

Matolcsy György sajtótájékoztatóján közölte: a kabinet megítélése szerint ár igen nagy a valószínűsége annak, hogy jövő júniusban Magyarország lekerül a túlzottdeficit-eljárás alá vont országok listájáról.

Arra a felvetésre, hogy a bizottság által jelzett 2,9 százalékos hiányhoz egy 60 milliárdos korrigálást kell, hogy jelentsen, azt felelte: meg fogják vizsgálni, hogy mi az, amit az EU nem kalkulált bele a számításába. Példaként említette a pénztárgépek online összekötését az adóhatósággal, amiből a kormány százmilliárdos bevételre számít, a brüsszeli testület azonban "nullát mond" erre.

Üdvözölte azonban, hogy az Európai Bizottság végre elfogadta azokat a magyar értékeléseket és számításokat, amelyek javítják a jövő évi hiányszámot, és 3 százalék alatt tartják azt. Ezek között említette a két egyenlegjavító intézkedést, amelyek közül az első 397 milliárd forinttal, míg a második 367 milliárd forinttal javítja az államháztartás mérlegét.

Mindezek mellett azonban megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések az európai bizottsági bejelentések nyomán.

Kockázatok

Az uniós prognózisnak fölfelé és lefelé mutató kockázatai is vannak. Az önkormányzatok hitelfelvételét az új jogszabályok erősen korlátozzák, ami javíthatja a szektornak a költségvetési egyenleghez való hozzájárulását, a gazdaság kifehérítésére tett kormányzati erőfeszítések növelhetik a bevételeket, a strukturális reformok életbe léptetése pedig csökkentheti a kiadásokat.

Negatív irányú kockázatot jelent ugyanakkor az, ha az Európai Bíróság törvénybe ütközőnek tekinti a távközlési szektorra kivetett különadót, és nem zárható ki az állampapírok hozamának emelkedése sem, ami a finanszírozási terheket növelheti.

A többség jövőre a maastrichti küszöb alá kerül

A 27 tagállamból 2013-ra a brüsszeli üveggömb 13-nak mutat 3 százalékot meghaladó GDP-arányos hiányt, 14-nek a maastrichti küszöb alatt marad a deficit. A helyzet így valamelyest javul 2012-höz képest, amikor a „szégyenpadon” még 16-an ültek: Dánia, Litvánia, Hollandia és Ausztria javít, Belgiumban viszont, amelynek a bizottság 2012-re kereken 3 százalékos hiányt jósol, jövőre újra a 3 százalék fölé emelkedhet a deficit.

Mit mondanak az elemzők?

Pozitív meglepetés az Európai Bizottság prognózisa, amely szerint Brüsszel elegendőnek tartotta az októberi csomagokban szereplő kiigazító intézkedéseket, méghozzá úgy, hogy a jövő évi GDP-növekedés a bizottság szerint mindössze 0,3 százalék lesz, ami nemcsak a kormány prognózisánál, de a jelenlegi piaci konszenzusnál is alacsonyabb – emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az IMF-megállapodás szempontjából a deficittel kapcsolatos uniós álláspont semleges, mivel a Valutaalapot nem a néhány 10 milliárd forintról folyó vita érdekli, hanem a gazdaságpolitikai irányvonallal, amelyben a nyilatkozataik alapján fordulatot várnak – tette hozzá a szakember.

Jó hír, hogy a kormány nincs lépéskényszerben, újabb csomagra nincs szükség, „csak” végre kell hajtania az októberben bejelentett intézkedéseket – hangsúlyozta ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A 2014-es deficitprognózis ugyanakkor figyelmeztetés, hogy a deficitet fenntartható módon kell 3 százalék alá csökkenteni – úgy tűnik, a bizottság ebben egyelőre nem teljesen biztos.