Menekül a tőke Magyarországról

2008 szeptembere óta a kelet-közép-európai kitettséggel rendelkező amerikai és nyugat-európai bankok jelentős mértékben csökkentették hitelezési tevékenységüket a régióban, országonként és időszakonként azonban eltérő mértékben. A bankszektornak nyújtott külföldi hitelek szintje 2008 harmadik negyedéve és 2010 eleje között folyamatosan csökkent a térségben, ebben az időszakban még legkevésbé Magyarországon. 2010 második negyedévétől kezdve újra megindult a közép-kelet-európai térségbe irányuló hitelezés.

Ennek mértéke Lengyelországban volt a legkiemelkedőbb, ahol a bankszektorba áramló külföldi források szintje 2011 közepére elérte, majd közel 15 százalékkal meg is haladta a válság előtti értéket. Szlovákiában 38,2 százalékos, Csehországban 30,0 százalékos, Romániában 25,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető ez alatt az egy éves periódus alatt, miközben Magyarországon – az előző évekhez hasonlóan - csak stagnált a szektor külföldi forrásállománya. 2011 közepe és 2012 második negyedéve között azonban ismét erős forráscsökkenés történt az egész régióban: Csehországban 16,1 százalékos, Romániában 20,0 százalékos Lengyelországban 25,7 százalékos Magyarországon pedig 39,4 százalékos volt a forráskivonás mértéke éves szinten, egyedül Szlovákiában nőtt a külföldi források állománya (31,1 százalékkal).

A régiós szintű külföldi forrásállomány-csökkenés az eurózóna elhúzódó válsága mellett azzal is magyarázható, hogy több országban a devizahitelezés szigorúbb szabályozásának hatására ezen hitelek állománya jelentős mértékben visszaesett.

Az egyéb szektorok (egyéb pénzügyi intézmények, nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szervek, háztartások) számára nyújtott külföldi tőke tekintetében alapjaiban hasonló tendenciák érvényesültek. A régió országai közül a leginkább pozitív trend Szlovákiában volt megfigyelhető, ahol 2008 eleje és 2012 második negyedéve között 18,8 százalékkal növekedett a külföldi tőkebefektetések szintje, míg Csehországban 19,5, Lengyelországban 22,6, míg Romániában 25,6 százalék volt a visszaesés mértéke. Magyarországon 49,6 milliárd dollárról 25,3 milliárdra zuhant a külföldi források állománya a nem-banki szektorban, ami 48,4 százalékos esésnek felel meg. A kiugróan negatív adat Magyarország többszörös leminősítésére, az elhúzódó EU/IMF tárgyalásokra és a befektetők számára bizonytalan gazdaságpolitikai környezetre vezethető vissza. A külföldi finanszírozás aránya a vizsgált 2006-2012 közötti periódusban 2010 utolsó negyedévében esett a legmeredekebben Magyarországon mind negyedéves, mind éves viszonylatban (30,3 százalék), ami valószínűleg az ekkor hatályba lépett szektorális különadók hatását tükrözi. Régiós szinten a külföldi banki finanszírozási igény csökkenését az uniós források növekedése is magyarázhatja – írják az MFB közgazdászai.

A magyarországi és régiós folyamatokat részletesebben összehasonlítva megállapítható, hogy 2008 előtt Magyarországon kisebb mértékű volt a külföldi tőkebefektetés növekedési üteme, főként a bankszektorban, ami egyben ahhoz is hozzájárult, hogy hazánkban a válság hatására kisebb mértékben esett vissza a külföldi tőkeszint, mint a környező országokban. Egészen 2010 második negyedévéig a hazai nem-banki szektor külföldi finanszírozása a régiós trendnek megfelelően alakult, a bankszektorból pedig régiós átlag alatti mértékű volt a tőkekivonás üteme. Ezzel szemben, miközben 2010 közepétől régiós szinten újra megindult a bankszektorba irányuló külföldi hitelezés, addig Magyarországon 2010 negyedik negyedévében 11,1 százalékos visszaesés következett be, ami főként az ekkor bevezetett bankadónak a következménye volt. Ezután 2011 első két negyedévében a külföldi hitelintézetek kis mértékben (4,9 százalék ill. 0,9 százalék) ismét növelték magyarországi hitelezési tevékenységüket az előző év azonos időszakaihoz viszonyítva, azonban 2011 harmadik negyedévében újabb jelentős zuhanás következett (18,8 százalék éves szinten), ami valószínűsíthetően az ekkor hatályba lépett, bankok számára kedvezőtlen végtörlesztési szabályozásnak tulajdonítható.

Míg 2011 vége előtt a nem-bank szektorban volt nagyobb mértékű a tőkekivonás mind Magyarországon, mind a régióban, 2012 elejétől ez a tendencia megfordult: 2012 második negyedévében a régió bankszektorában 24,5 százalékkal csökkentették kitettségüket a külföldi pénzintézetek, míg az egyéb szektorokban 16,1 százalékkal. Magyarországon 39,4 százalék illetve 23,2 százalék volt a banki és nem-banki forrásállomány visszaesésének aránya. A magyar bankszektorral szembeni követelésállomány csökkenéséhez a bankokat terhelő adók mellett hozzájárult a háztartási devizahitelezés korlátozása is, ami középtávon a forráskivonás jelentősebb hányadát magyarázhatja, mivel Magyarország régiós összehasonlításban magas lakossági devizahitel aránnyal rendelkezett, hangsúlyozzák az elemzők.

A Magyarországgal szembeni külföldi követelések közel 80 százaléka négy országból, Ausztriából, Németországból, Olaszországból, és Belgiumból származik. Míg 2008 elején a német hitelintézetek rendelkeztek a legnagyobb magyarországi kitettséggel (az összes követelés 29,5 százalékával), addig az idei év második negyedévének végén az osztrák bankok magyarországi hitelállománya volt a legmagasabb (a teljes követelésállomány 30,4 százaléka), miközben a német forrásállomány aránya 24,6 százalékra csökkent.

Az abszolút számokat tekintve az is látható, hogy a német hitelintézetek vonták ki legnagyobb mértékben tőkéjüket Magyarországról: míg 2008 elején 31,4 milliárd dollárnyi követelésük volt, 2012 második negyedévére ez 13,2 milliárdra csökkent. Hasonlóan nagymértékű volt a belga tőkekivonás mértéke is: ezen időszak alatt 9,9 milliárd dollárról 4,5 milliárdra apadt a belga források állománya. Az osztrák és az olasz források abszolút értelemben ugyan visszaestek 25,6 milliárd dollárról 16,3-ra illetve 14,8 milliárdról 11,5-re, de a teljes külföldi követelésállományhoz mért arányuk növekedett. Figyelemreméltó változás még, hogy az USA-ból érkező tőkebefektetések aránya ezalatt 1 százalékról 7 százalékra emelkedett – mutatnak rá.

A régióval szembeni külföldi követelések legnagyobb arányban Ausztriából (23,3 százalék), Németországból (20,9 százalék) Olaszországból (11,7 százalék) és Franciaországból (10,8 százalék) származtak 2012 második negyedévében, ezen kívül még jelentősebb volt a holland, a belga, a görög és az angol banki források aránya (sorra 5,4 5,0 4,5, ill.3,8 százalék). Míg Magyarországgal szemben a német bankok felére csökkentették kitettségüket, a régió többi országában átlagosan csak 12,3 százalékkal estek vissza a Németországból származó banki források 2008 eleje és 2012 második negyedéve között.

Ez azt mutatja, hogy német bankok ugyan mérsékelték közép-kelet-európai kitettségüket, de nem vonják ki jelentős mértékben tőkéjüket a régióból, az eurózóna tagállamokhoz viszonyított gyors német gazdasági növekedésnek köszönhetően. Figyelemre méltó, hogy a Franciaországból származó források a válság előtti értékhez képest is növekedtek körülbelül 10 százalékkal, a francia tőke állománya ezalatt az időszak alatt a régió minden országában közel azonos arányban emelkedett, Magyarországot kivéve, ahol 39,9 százalékkal visszaesett (a francia követelésállomány az adatok hiányossága miatt nem szerepel az ábrán). A belga források tekintetében a Magyarország esetében kimutatott jelentős tőkekivonás azonban nem egyedi eset, a belga bankok ugyanis felére csökkentették az egész régióval szembeni követelésállományukat a 2008 eleji értékhez viszonyítva – olvasható az elemzésben.

Az EU tagállamok Fitch nemzetközi hitelminősítő szerinti besorolását és a bankszektor külföldi forrásainak GDP- arányos hányadát tekintve pozitív korrelációt figyelhetünk meg. A 2008 eleji és a 2011 végi összefüggést összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi követelések GDP-hez viszonyított hányada jelentősen visszaesett az unió egészében. A hitelbesorolás és a külföldi források kapcsolatát mutató trendvonal meredeksége harmadára csökkent, ami azt mutatja, hogy 2011 végén a hitelbesorolás egy fokozatnyi javulásának hatására a bankrendszerbe befektetett külföldi hitelek állománya csak harmadannyival növekszik, mint 2008-ban. Ez jól szemléleti, hogy a külföldi kitettségek vállalásánál sokkal kockázatkerülőbbé váltak a befektetők. Figyelemre méltó, hogy Magyarországon magasabb a bankszektorral szembeni külföldi követelések állománya, mint amennyi az ország hitelbesorolása alapján a trendnek megfelelő lenne, ami esetleges további tőkekivonást is jelezhet.