Pedagógusok: előrelépés van, megállapodás nincs

„A bérezést illetően, és a foglalkoztatottság kérdésében továbbra sincs megállapodás, ám a munkabizottságok által összeállított szakmai részletekben meg tudtunk egyezni" – összegezte lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Pedagógus Sztrájkbizottság szerdai tárgyalásainak eredményét Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: „ezzel egy lépést tettünk előre, ám továbbra sem láttuk leírva azt az új munkaszervezési formát, amely a pedagógusokra vonatkozik. Az új feladatokról ugyan már sokat hallottunk, de leírva még nem láttuk. Ígéretet kaptunk ugyanakkor arra, hogy jövő szerdán írásos formában is megkapjuk a pedagógusokra vonatkozó új munkaszervezési elveket" – fogalmazott lapunknak az elnök, aki hangsúlyozta: „a bérezési kérdésekről csak ennek ismeretében tudunk érdemben tárgyalni."

Információink szerint a tárgyalások során a kormányoldal hajthatatlannak bizonyult az új munkafeltételek 2013. szeptember elsejei indítása mellett, és bár a pedagógus életpálya-modellben foglalt béremelés ezzel egyidőben nem indulna el, a pedagógusokat „kompenzálni" fogják valamilyen formában.

Bár a pedagógusok korábban azt kérték, hogy a kormány halassza el a köznevelési törvény életbe léptetését, mondván: különösen az állami fenntartásba vétel feltételei nem adottak, egyre biztosabbnak tűnik az átállás. A parlament hétfőn fogadta el a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt, amelynek értelmében az oktatási intézmények működéséért az állam lesz a felelős január elsejétől. Ezzel az állam csaknem 2800 oktatási intézményt visz tovább az önkormányzatok helyett, amely közvetlenül 126 ezer pedagógust és több mint 1 millió 206 ezer diákot érint. Az intézmények működtetését a nemrégiben erre a célra létrejött új állami hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. A Központ ebben a hónapban összesen 198 tankerületben kezdte meg munkáját országosan.

Az állam a 3 ezer lakosúnál kisebb települések intézményeit automatikusan átveszi, azok fenntartását az önkormányzat csak akkor kaphatja vissza, ha nyilatkozik arról: képes az iskola működéséhez szükséges anyagi forrásokat előteremteni. A nagyobb falvak, illetve városok esetében az átvétel fordítva működik: ha az érintett önkormányzatoknak kell nyilatkozniuk arról, hogy nem tudják finanszírozni az oktatási intézményeiket, az állam átvállalja a terheket – feltéve, ha a beadványokat elbíráló tárcaközi bizottság is rábólint erre.

Az állam az irányítással szakmai felügyeletet szerez az oktatási intézmények felett, gyakorolja a pedagógusokkal és nevelőkkel szemben a munkáltatói jogokat, és finanszírozza a bérüket is.