Tévedés, ez nem a Szovjetunió

Nem fenyegeti Európát az, ami Oroszországban történik. Nincs semmi borzalom, és ok sem pánikra Szvetlána Glinkina szerint. Az Orosz Tudományos Akadémia Gazdasági Intézetének igazgató-helyettese arról tartott előadást az Orosz Kultúrális Központban, hogy miért, és milyen eredményekkel fűzi szorosabbra kapcsolatát Oroszország a szovjet utódállamok egy részével.


Magyarázata szerint a gazdasági fejlődés miatt objektív szükségszerűség, hogy a poszt szovjet államok között visszaálljon a szovjet idők baráti viszonya. Mostanra ugyanis az érintett országok eljutottak a Szovjetunió szétesése utáni legmélyebb pontra, egymás közötti kereskedelmük és együttműködésük messze elmarad a lehetségestől, miközben kínai importjuk hatalmasra nőtt. Pedig az adottságaik meglennének, hiszen a világ nyersanyag-, energiahordozó-, ivóvíz- erdő-, mezőgazdaságilag művelhető területének számottevő része a területeikre esik. (A természeti erőforrások nagyságát és továbbiakét is számadatokkal is szemléltette Szvetlána Glinkina.)

Jelentősek Oroszország strukturális problémái is, például az exportján belül túl nagy a nyersanyagok részesedése. Már tárgyalások indultak ennek megváltoztatásáról. Közben a térségbe, főként az energiahordozókban gazdag területekre – például Azerbajdzsánba – elkezdett beáramlani az európai, az iráni, az amerikai és a török tőke, orosz pénz alig érkezett.

Oroszország 2004-ben vette fel az új helyzet dobta kesztyűt: kezdeményezte az orosz-kazah-fehérorosz-ukrán vámunió létrehozását. A tavaly óta működő társulásnak Ukrajna végül nem lett a tagja, mert az igazgató-helyettes szerint az uniós biztos már 2004-ben jelezte: ha Ukrajna belép, elzárul számára az út az uniós csatlakozása elől. Ukrajna csatlakozását az USA sem engedné.

Az eurázsiai integráció több lépcsős, több sebességes folyamat. Ezen belül az említett vámunió az elhatározás megszületése után alig két év múlva létrejött, a társulásban minden országnak egy szavazata van. Az együttműködés pezseg Szvetlána Glinkina szerint, ő a terület felelőse az akadémiai intézetében. Mostanáig 17 gazdaságpolitikai megállapodás születetett. A tagországok egyeztetnek makrogazdasági ügyekben és az állami beszerzéseknél is. Létrejött az egységes fehérorosz, kazah és orosz olajpiac, ezen országok között szabad a munkaerő áramlása is. Utóbbit főként kazah munkavállalók használják ki Fehéroroszországban. Azok a szovjet utódállamok, amelyek nem részesei ennek az együttműködésnek – Kirgizisztán és Tádzsikisztán –, de az eurázsiai közösségnek igen, s később fel is kell őket venni, együttműködhetnek, lakosaik pedig kedvezményes feltételekkel szerezhetnek orosz állampolgárságot.

Közös a vámunió tagjainak az agrárpolitikája is. Ebben Oroszország csak néhány terménnyel tud jó feltételekkel részt venni, Fehéroroszországnak viszont kedvezőek az adottságai, termékeivel lejjebb lehetett szorítania a magasabb kazahsztáni agrárárakat. A vámuniónak a 3. országokkal lévő áruforgalma már a fennállása első évében (tavaly) 34 százalékkal, belső forgalma pedig 38 százalékkal emelkedett. Bár az Európai Unió nem ismeri el a társulást önálló egységként, az 35 országgal tárgyal szabadkereskedelmi övezetek létrehozásáról. A vámuniónak máris több közös projektje volt, és további 10-12 magas színvonalú együttműködés van terítéken. Például együtt fejlesztették ki a superjetet, fehérorosz traktorgyárat telepítettek a járműveket elsősorban felhasználó Kazahsztánba.

Összefogtak a közlekedés – a vasút, az északi-tengeri hajózás –, a vezeték-építés terén is. Reményeik szerint az EU is komolyan viszonyul majd a projetkjeihez. „Ezzel szemben – állította Szvetlána Glinkina – a többi szovjet utódállamban az elmúlt 20 évben szinte semmi fejlődés nem történt, áttörés pedig pláne nem volt.”



Egy másik apropóból ma a The Moscow Times is foglalkozik a vámunió ügyeivel. A pénteken Minszkben tartott, 7. Fehérorosz befektetési fórumon felszólalt Mihail Mjasznikovics miniszterelnököt idézte, aki bejelentette: Fehéroroszországnak külföldi befektetésekre van szüksége, s minden meg is tesz a pénz beáramoltatása érdekében. Emlékeztetett, hogy tavaly márciusban már közzétették annak a 244 állami vállalatnak a listáját, amelyet 2013 végéig magánkézbe kívánnak adni, és azon további 134-ét, amelyet részvénytársasággá nyilvánítanak.

Nem véletlen tehát, hogy hatalmas volt az érdeklődés a rendezvény iránt, amelyen 30 országból mintegy 600 látogató vett részt. A legtöbben az EU-ból, Kínából és Oroszországból érkeztek, de megjelentek multik és nemzetközi pénzügyi befektető cégek képviselői is. Fehéroroszországban ma körülbelül hatezer külföldi tulajdonú – meghatározó részben oroszországi és más, szovjet utódállambeli – vállalat működik. Grigorij Rapota fehérorosz külügyminiszter szerint a mostani fehérorosz nyitás is főként az orosz és kazah cégeknek kedvez, amelyekkel országa vámuniót hozott létre.

Új típusú államkapitalizmus

Az integráció, a vámunió fejlődése függ a politikai ciklusoktól is. Az igazgató-helyettes a jelenlegi fehéroroszországi és kazahsztáni helyzetet stabilnak értékelte, de még nyitott, merre mennek a folyamatok az integráció több országában. „Azzal vádolnak minket, hogy nem demokratikus térséget hozunk létre. Csakhogy, a demokrácia mindig attól függ, ki áll az élén” – mondta Szvetlána Glinkina, aki szerint Oroszország a partnereivel új típusú államkapitalizmust hoz létre. A gazdasági fejlődés már útnak is indult. Nehezményezte, hogy miközben Európa arra utasítja Oroszországot, hogy legyen demokratikus, Kínával szemben ezt nem engedi meg magának. Szerinte kevesebb ideológia és több megértés kellene.

-->