Hogyan adózunk jövőre?

Egykulcsos adózás, új adónemek a kisvállalkozók számára, egyszerűsödő adminisztráció és a fogyasztást sarcoló új állami bevételek – 2013-ban ezek lesznek az adórendszer legkomolyabb változásai. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az Ernst&Young adóigazgatója szerint az adóváltozások is a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását szolgálják. Az adószakértő szerint ez nemcsak az EU és az IMF elvárása, hanem utódaink jövője miatt is fontos. Úgy látszik, hogy ehhez muszáj adóemelésekhez folyamodni, és mivel az áfát már nem lehet tovább emelni, újabb réseket keresnek, ahol még lehet adóztatni.

„Az adófilozófiaváltás egyértelmű: a kormány a jövedelmet terhelő adók helyett a fogyasztást adóztatja inkább, ez az áfa-emelésből és az új ágazati különadókból és az új kisvállakozók számára bevezetett adónemekből is egyértelműen látszik” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. A bankokkal kötött megállapodás ellenére nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, éppenúgy a lakosság fogja megfizetni, mint a közműadó terheit. A föld alatti vezetékekre kivetett, a szolgáltatók által fizetendő közműadóról Vámosi-­Nagy Szabolcs szerint már korábban is volt szó. Hozzátette: más kérdés, hogyan lehet majd megvalósítani, hogy ezt az árakban ne hárítsák át a fogyasztókra, különösen, hogy van olyan terület, ahol ennek megfelelő mértékű a haszonkulcs. A lakosság terhelése ugyanakkor súlyos probléma, mert a rezsiterhei már így is magasak – tette hozzá.

Vámosi-Nagy szerint ugyanakkor ezek az új adók adótechnikai értelemben ügyesek. Olcsón behajtható, könnyen kalkulálható, átlátható és jól ellenőrizhető bevételekről van szó. Más kérdés, hogy az ország gazdasági teljesítőképességére nincsen jó hatással, hogy stratégiai szektorokat szorongat az állam, ahogy az sem, hogy folyamatosak az adózással kapcsolatos törvényi változások és nincs kiszámíthatóság a területen.

Az új egyszerűsített adókról, a kiváról és a katáról az a szakember véleménye, hogy ügyes és jó kezdeményezések. A közteherviselésnek és a gazdaság kifehérítésének is jó módszere, ha egyszerűbb adminisztrációs és járulékterhek mellett működhetnek a vállalkozások és a vállalkozók.

Az adóval kapcsolatos szigorítások is üdvözlendőek Vámosi-­Nagy Szabolcs szerint. Így szerinte a kötelező bankszámla, az áfa-visszatérítés tételes ellenőrzése, valamint a húsiparban a fordított adózás éppen olyan fontos, mint az, hogy egységesítették az adóigazgatás és az adónyomozás rendszerét. Az adórendszerünk ugyanakkor nem egyszerűsödött: 61 különböző jogcímen szed az állam adót jelenleg, ami eddig a legtöbb a rendszerváltás óta.
A sokat emlegetett egykulcsos adórendszer is megvalósul jövőre. Az adóalap-kiegészítés megszűnik a havi 202 ezer forint felett keresőknél is, az úgynevezett szuperbruttósítást teljes mértékben kivezetik jövőre és így 2013-tól már az összes jövedelmet egységes 16 százalékos adó terheli. Ennek eredményeként az említett jövedelem felett jól járnának a magánszemélyek, akár 15–20 ezer forinttal is emelkedhet a nettó jövedelmük.

Gerhát Mihály, a KPMG szenior menedzsere szintén kedvezőnek ítéli egy pénzforgalmi szemléletű adók bevezetését. A szakértő kiemelte, hogy érdemes figyelni arra, hogy a jogalkotók elsősorban a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokra fókuszáltak.

A legtöbb olyan cégnek megéri áttérni a kivára, amely több munkavállalót foglalkoztat, így az adónak jelentős fehérítő hatása lehet – mondta Gerhát. A kata pedig minden bizonnyal a minimálbéres egyéni vállalkozókra lett szabva, de lehetőséget biztosíthat azoknak, akik eddig sehol nem jelentek meg az adózási térképen, hogy most rákerüljenek arra – tehát feltehetően abból is haszna lesz az államnak, hogy olyanok kerülnek a rendszerbe, akik eddig a feketegazdaságban tevékenykedtek.

A határidők sürgetnek, hiszen a kiva hatálya alá december 1-jétől 20-áig lehet bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de a cégek január 15-éig meggondolhatják magukat, és visszavonhatják bejelentkezésüket. A kata hatálya alá bármikor szabadon be lehet jelentkezni, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hónap első napjától adóalanynak számít, az új cégek pedig azonnal bejelentkezhetnek.

Azoknak az eva szerint adózóknak, akik a váltást tervezik, érdemes döntésüket még az idén decemberben meghozniuk és a kata választására irányuló bejelentésüket az adóhatóság felé megtenni. Felmerül persze a kérdés, hogy érdemes-e az új adónemekre váltani – mondta Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. A választás előtt mindenképpen alapos mérlegelésre és kalkulációkra van szükség. A döntési folyamat támogatása érdekében létrehozták kalkulátorukat, mely segítségével a kiva, a kata, az eva és a társasági adó kínálta lehetőségeket hasonlíthatók össze.

Lényege: A tételes adózókat nem kötelezik a számviteli törvény szerinti könyvelésre, adminisztrációjuk kifejezetten egyszerű lesz. A vállalkozás havi 50 ezer forint, a mellékállású kisadózó 25 ezer forint tételes adót fizet és csak a bevételt kell nyilvántartani. Iparűzésiadó-kötelezettségét is „egyszerűsítetten” fizetheti meg, ez évi 50 ezer forint. A tételes adó kiváltja többek között a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást. A főállású kisadózó biztosítottnak számít, munkanélküli ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81 ezer 300 forint. A mellékállású kisadózónak viszont nem lesz biztosítási jogosultsága. Ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára évi 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózót, mind pedig a számlát befogadó céget adatszolgáltatásra kötelezi a NAV.

Előnye: Havi 300 ezer forint bevételtől, jobban megéri és könyvelő sem kell hozzá, annyira egyszerű.

Buktatója: Ha sok a költség nem éri meg. Alacsony nyugdíj és táppénz. Csak hatmillió forint éves bevételig éri meg, fölötte 40 százalék adót kell fizetni.

Lényege: A tételes adózókat nem kötelezik a számviteli törvény szerinti könyvelésre, adminisztrációjuk kifejezetten egyszerű lesz. A vállalkozás havi 50 ezer forint, a mellékállású kisadózó 25 ezer forint tételes adót fizet és csak a bevételt kell nyilvántartani. Iparűzésiadó-kötelezettségét is „egyszerűsítetten” fizetheti meg, ez évi 50 ezer forint. A tételes adó kiváltja többek között a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást. A főállású kisadózó biztosítottnak számít, munkanélküli ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81 ezer 300 forint. A mellékállású kisadózónak viszont nem lesz biztosítási jogosultsága. Ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára évi 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózót, mind pedig a számlát befogadó céget adatszolgáltatásra kötelezi a NAV.

Előnye: Havi 300 ezer forint bevételtől, jobban megéri és könyvelő sem kell hozzá, annyira egyszerű.

Buktatója: Ha sok a költség nem éri meg. Alacsony nyugdíj és táppénz. Csak hatmillió forint éves bevételig éri meg, fölötte 40 százalék adót kell fizetni. Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) Kik választhatják? Egyéni és társas vállalkozások (kivéve részvénytársaság), amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 30 millió forintot.

Lényege: Az eva megfizetésével az adóalanyok mentesülnek az áfa, a társasági nyereségadó, az osztalékadó és az eho megfizetésétől. Az adó mértéke az adóalap 37 százaléka.

Előnye: Egyszerű, 30 millió forintig választható.

Buktatója: Alacsony nyugdíj és táppénz. Egyszerűsített hozzájárulás (ekho) Kik választhatják? Elsősorban a kulturális tevékenységet végzők, illetve sportolók.

Lényege: a munkavállaló és a munkaadó is egyszerűsítve fizeti meg a szja-t és a társadalombiztosítási járulékokat.

Előnye: A nettó jövedelem így magasabb.

Buktatója: Bár a magánszemély biztosítottá válik, a jövedelem ekho része után táppénzre nem jogosult, és nyugdíjszámításkor a 15 százalékkal adózott ekho-alap 61 százalékát veszik csak figyelembe. -->