Simor zsákutcákról és vagvágányokról

A jegybank elnöke hangsúlyozta: az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is - tette hozzá.

Simor András az árstabilitás, azaz a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett a bizalom és a kiszámíthatóság további két építőkövét emelte ki. Az egyik szerint hitelessé kell tenni a fiskális konszolidációt, az államadósságot tartósan csökkenő pályára kell állítani. A másik szerint helyre kell állítani a gazdaság egészséges vérkeringését segítő pénzügyi közvetítőrendszer működését.

Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a monetáris politika csak addig képes a növekedés ösztönzésére, míg biztosan nem veszélyezteti az árstabilitást. "Bízom benne, hogy annyi zsákutca és vakvágány után a magyar gazdaságpolitika vitelében is megerősödik a makrogazdasági stabilitás melletti elköteleződés. A költségvetési politika kiszámítható és fenntartható alapokra helyezése esetén az inflációs célkövetés nálunk is hatékonyan tud működni" - mondta.

A magyar bankrendszer csak nagyon korlátozottan képes biztosítani a gazdaság egészséges vérkeringéséhez szükséges hiteleket, ezért meg kell állítani a hitelezés visszaesését - magyarázta Simor András.

A hitelezés Magyarországon a válság kitörése óta folyamatosan csökken, és régiós összehasonlításban is "a legrosszabbul teljesítők között vagyunk" - közölte.

Az előadásban kitért a jegybank elnöke arra, hogy az üzleti tervezhetőség hiánya és a jövedelemtermelő képesség bizonytalansága miatt természetes reakció, hogy a magyar bankok külföldi tulajdonosai a magyarországi aktivitás fokozatos leépítéséről döntöttek.

A hitelkínálat visszafogása tovább mélyíti a recessziót, ami növeli a vállalatok bedőlési valószínűségét. A recesszió az állam bevételeit is erodálja, így a költségvetés újabb bevételi forrásokat keres, és ezek egy részét ismét a bankrendszerben találja meg. A kormányzati politika így a hitelezés és a beruházások még nagyobb visszaesését okozva tovább mélyíti a recessziót - mondta Simor András.

Véleménye szerint "kiegyezésre" van szükség az állam és a bankok között, enélkül nem lehet számítania tartós növekedés beindulására. Hozzátetette: a bizalom légkörének helyreállításával az első lépést az erősebb szereplőnek kell megtennie.

A jegybank elnöke úgy látja, hogy a magyar gazdaságot továbbra is a hiány jellemzi, de a korábbi időszaktól eltérően már nem a költségvetési hiány a legnagyobb gond, hanem a bizalomhiány. Ha sikerülne felszámolni a bizalomhiányt a gazdaságban, akkor gyors és látványos eredmény születhet. Jó lenne a hazai sajátosságokra alkalmazni a sikeres országok tapasztalatait, a gazdaságpolitikába visszahozni a józan paraszti észt - javasolta Simor András.