BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

375 milliárd a kormányzati szektor hiánya

A kormányzati szektor hiánya 2012 első három negyedévében 375 milliárd forint, a GDP 1,8 százaléka volt, amely - a magán-nyugdíjpénztári vagyon előző évi állami átvétele nélkül számítva - 639 milliárd forinttal, GDP arányosan 3,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakának hiányánál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

A KSH tájékoztatása szerint a jóval kisebb hiány a bevételek dinamikus növekedésének és a kiadások csökkenésének volt köszönhető. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint a kilenc havi bevételek 6,3 százalékkal emelkedtek, a kiadások 0,7 százalékkal csökkentek. 

A 2012. harmadik negyedévében a hiány 17,3 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka volt, amely 345 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5 százalékponttal maradt el az előző év azonos időszakától. A negyedéves bevételek 3,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat, míg a kiadások 7,0 százalékkal csökkentek.

2012 első három negyedévében a kormányzati szektor bevétele 9639,2 milliárd, kiadása 10013,9 milliárd forint volt. A bevételek növekedéséhez valamennyi bevételfajta bővülése hozzájárult. A legnagyobb arányú, 12,1 százalékos emelkedés a jövedelemadóknál történt, ami elsősorban az adójóváírás megszüntetése következtében megnőtt személyi jövedelemadókból származó bevételeknek tulajdonítható.

A termelési- és importadók növekedése átlagos volt, a társadalombiztosítási hozzájárulások 3,7 százalékkal emelkedtek. A tavalyi első három negyedévben a felhalmozási kiadások 13,8 százalékos csökkenése mellett hasonló mértékben esett vissza a kormányzat által vásárolt természetbeni társadalmi juttatások összege is. Ugyanakkor növekedett a munkavállalói jövedelem 3,1 százalékkal, a kamatkiadás 1,7 százalékkal és a folyó termelőfelhasználás 1,3 százalékkal.

2012. III. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3275,6 milliárd, kiadása 3292,9 milliárd forint volt. A bevételek 3,1 százalékos növekedése elsősorban a jövedelemadó-bevételek 11,1 százalékos növekedésével magyarázható. A társadalombiztosítási hozzájárulások 4,1 százalékkal, a termelési adók 2,1 százalékkal bővültek, bár ez utóbbin belül az áfabefizetéseknél 2,0 százalékos csökkenés mutatkozik. 

A kiadások összege 7,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb, 20,9 százalékos visszaesés a felhalmozási kiadásoknál tapasztalható, de 6,6 százalékkal csökkentek a kamatkiadások és az előző évinél 1,9 százalékkal kisebb a folyó termelőfelhasználás is. A munkavállalói jövedelmek 5,2 százalékkal nőttek, a pénzbeni társadalmi juttatások nem változtak - közölte a KSH.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.