Davosban kampányolt Andor

„David Cameron ellopta a show-t, miután szinte mindenki a britekről beszélt Davosban” – így jellemezte lapunknak a helyszínről Andor László uniós biztos a tegnap véget ért Világgazdasági Fórum idei ötnapos rendezvényét. Az Európai Bizottság foglalkozatási és szociális ügyekért felelős tagja ezzel arra utalt, hogy a brit kormányfő éppen a davosi fórum nyitónapján jelentette be Londonban azt a szándékát, hogy újra akarja tárgyalni London viszonyrendszerét az unióval, majd ezt követően az EU-tagság kérdését – ha a konzervatívok megnyerik a választást – a következő parlamenti ciklusban népszavazásra bocsátja. Másnap Cameron a davosi fórum hallgatósága előtt is előadhatta a brit EU-politika átalakítására vonatkozó terveit. „Ezzel a kicsit provokatív beszédével Cameron sokakban keltett ellenérzést, amivel témát adott mindenkinek” – mondta a biztos.
Andor László a davosi fórumon amellett, hogy Soros György magyar származású befektetési guruval külön konzultált a roma integráció és a szegénység elleni küzdelem kérdéseiről, lehetőséget kapott arra is, hogy külön pódiumbeszélgetésen érveljen a brüsszeli szakzsargonban „ifjúsági garanciának” elkeresztelt tervezetről, amelyet decemberben terjesztett elő. A fiatalok EU-szerte siralmas foglalkoztatottsági helyzetén javítani kívánó, finn és osztrák minták alapján kidolgozott javaslat szerint a 25 éven aluli fiataloknak állásajánlatot vagy gyakornoki, illetve továbbtanulási lehetőséget kell kapniuk a tanulmányaik befejezését vagy munkanélkülivé válásukat követő negyedik hónapon belül.
A biztos kiemelte: a tervezetet Davosban egyesek leginkább amiatt fogadták kétkedve, mert az intézkedés bevezetése jelentős költségekkel járna. Andor László szerint azonban, ha nem tesznek semmit a fiatalok munkanélküliség ellen, az majd jóval nagyobb terhet ró az országok államháztartására. Becslések szerint az ifjúsági garancia bevezetése az eurózónán belül 21 milliárd eurós költséggel járna, miközben a jelenlegi helyzet az EU-tagországoknak évi 153 milliárd eurójába kerül, ha figyelembe vesszük az állástalanok után fizetett segélyek, illetve a kieső adóbevételek értékét.
Az EU-biztos a kérdésről Davosban szót váltott Enda Kenny-vel, a soros EU-elnökséget ellátó Írország kormányfőjével, aki jelezte, hogy az ifjúsági garancia bevezetése az egyik legfontosabb célkitűzés, amit Dublin el szeretne érni a féléves elnöksége alatt. „Jó esély van arra, hogy a munkaügyi miniszterek február végi ülésén megszülessen az intézkedés bevezetésére vonatkozó tanácsi ajánlás, amelynek elfogadásával a tagországok egyöntetűen vállalást tesznek az ifjúsági garancia megvalósítására” – mondta a biztos.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az egyes tagországok mekkora mértékű uniós finanszírozást kaphatnak az ifjúsági garancia költségeinek fedezésére, Andor László azt mondta: nem kizárt, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) 20–30 százalékos mértékben biztosíthatja az egyes országok kiadásait, azonban a társfinanszírozási arányt jelentősen befolyásolja majd, hogy az ESZA mekkora forrást kap majd az EU következő hétéves költségvetéséből.

Rólunk nem esett sok szó

„Sok szó nem esett Magyarországról, de ez jó hír, hiszen azokról az országokról szoktak sokat beszélni a davosi fórum résztvevői, ahol kirívó gazdasági problémák vannak” – mondta el Andor. Arra vonatkozóan, hogy lehet-e számítani arra, hogy az Európai Bizottság tavasszal a hazánk ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a tagállami minisztereknek, az uniós biztos azt mondta: jelenleg is folynak a kalkulációk az államháztartás számaival kapcsolatban. „Üdvözlendő, hogy sok határozott intézkedést hozott meg a kormány a GDP-arányos deficit 3 százalék alatti tartása érdekében, ám ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel ezen intézkedések részleteit érintően is elégedett” – mondta.