Így adózunk 2013-ban

A személyi jövedelemadó terén a NAV kiemeli, hogy a minimálbér összege 98 000 forintra, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 114 000 forintra nőtt.

Az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmek esetén megszűnt az adóalap kiegészítés, így a teljes jövedelem után egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedett, és meleg ételvásárlásra is felhasználható.

Az iskolakezdési támogatás ez évtől csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik), felhasználhatósága a kibocsátás évének utolsó napjáig meghosszabbodott.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszámla és a nyugdíj-előtakarékossági számláról történő kifizetés csak akkor adómentes, ha a magánszemély a számlát már legalább 10 éve megnyitotta. A 2013. január elseje előtt megnyitott számlák esetén még a korábbi 3 éves időkorlát alkalmazható.

A társadalombiztosítás terén a munkavállalókat terhelő nyugdíj járulékalap felső határa megszűnt. A nem biztosított magánszemély által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6390 forintról havi 6660 forintra emelkedett.

A munkahelyvédelmi akcióterv alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezmények érvényesíthetőek a szakképzettséggel nem rendelkezők, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, a kisgyermekesek, a kutatók és a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatottak után.

Változtak az illetékszabályok is. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül mentesül a vagyonszerzési illeték alól. Az illetékmentességi szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is. Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9 százalék. A visszterhes vagyonszerzés esetén a forgalmi érték után egységesen 4 százalék az illeték.

Megszűnt az úgynevezett negatív illetékalap: a cserét-pótló vétel kedvezményének alkalmazása során nincs illetékfizetési kötelezettség, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke alacsonyabb, mint az értékesített lakásé.

A 35. életévet be nem töltött fiatal az első lakástulajdon vásárlása esetén 50 százalékos illetékkedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.

Természetes személyek esetében a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezetek által fizetendő illeték a korábbi 3000 forintról 10 000 forintra nő.

Az adózás rendjében is számos változás van. A vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóság hatáskörébe kerültek a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó adóztatási feladatai. Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról 6 napra csökkent. A nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett elegendő, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Az elektronikus bevallásra kötelezettek az adóhatósági igazolásra irányuló kérelmet csak elektronikus úton nyújthatják be.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésre nem kötelezett magánszemély szja fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezer forintra, időtartama 4 hónapról 6 hónapra nőtt.

Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás még egyszerűbbé vált. Amennyiben az adózó az adóhatóság által elkészített és kiküldött egyszerűsített bevallás tartalmával egyetért, nem köteles azt aláírásával ellátva visszaküldeni az adóhatóság részére.