Nézzen bele a profik üveggömbjébe: Ilyen lesz a világ 2050-ben

Az első, 2006-ban készült „A világ 2050-ben” című PwC felmérés a világ 17 legnagyobb gazdaságát tanulmányozta: a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7-et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország). A 2013 során megjelent bővített tanulmány, melynek címe „A világ 2050-ben – A BRIC-országok és az őket követők: perspektívák, kihívások, lehetőségek”, már magába foglalja Vietnámot, Nigériát, Dél-Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát is.
A felmérés szerint a következő négy évtized során a fejlődő gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-től 2050-ig terjedő időszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban.

John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítője hozzátette: „A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, főként azokat a gazdaságokat Európában és az USA-ban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket.”

Ez a vásárlóerő-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-től még 2020 előtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerősebb gazdaságokká, messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen, megelőzve Japánt.

Ez idő alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnámmal és Dél-Afrikával egyetemben.

A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetőbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendő évtizedekben továbbra is növelheti előnyét nyugati szomszédjaival szemben.

Az alábbi grafikon ábrázolja a várható globális változásokat a vásárlóerő-paritás szerint számított GDP alapján – egyes országok vastagon szedettek, ezzel jelezzük a rangsorban bekövetkező fontosabb változásokat. Vajon milyen veszélyek kockáztathatják a fejlődő országok növekedését? A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következő tényezőket említi meg:

• Magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában
• Nigériában és Oroszországban a túlzott függés a gáz- és az olajbevételektől
• Kínában és más gyorsan növekvő gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki
• Vietnámra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemző

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok gyors növekedése miatt egyre nagyobb az igény a természeti erőforrások iránt, és egyre nehezebb 2˚C alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, az újabb veszélyt az elkövetkezendő négy évtizedben inkább az egyre ingadozóbb éghajlati tényezők jelentik.

Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója összefoglalásképpen hozzátette: „A globális gazdasági súlyok eltolódása egyértelmű, azonban a fejlődő országoknak még mindig jelentős kihívásokat kell leküzdeniük, hogy fenntarthassák jelenlegi intenzív növekedésüket. A nyugati cégek számára óriási lehetőséget jelentenek a fejlődő gazdaságok, ugyanakkor ezen országok gyorsan növekvő vállalatai versenytársakként is megjelennek. A kormányok is igazi kihívásokkal szembesülnek, nem utolsó sorban a globális felmelegedéssel, amely a gyors gazdasági növekedés következménye.”

A főbb megállapítások 2050-re

• Kína, USA és India messze a legerősebb gazdaságokká válnak
• Indonézia, Nigéria és Vietnám gyorsan felzárkózhatnak
• Brazília válhat Japán helyett a 4. legnagyobb gazdasággá
• Törökország lehet az egyik vezető európai gazdaság