"Nem az adósságot kellett volna rendezni, hanem inkább az önkormányzatok finanszírozását kellett volna megoldani, mivel ezt a konszolidáció után sem látom megoldottnak" – nyilatkozta lapunknak Romhány polgármestere, a független Terman István. Az ötezer fő alatti településeknél Romhány esetében vállalta át a legnagyobb adósságot az állam, mintegy 696,18 millió forintot. A polgármester szerint inkább megfelelő állami normatívát kellett volna adni és az tulajdonképpen már mindegy, hogy ezt feladatfinanszírozás, vagy személyre szóló normatíva alapján teszik-e. Úgy vélte, hogy azért sem tűnik a finanszírozás rendezettnek, mivel akkor nem hagyták volna meg az önhikis lehetőséget.
Kevesebbet költenek az önkormányzatok adósságmentesítéséreTerman 2006 óta vezeti a nógrádi települést, amely akkor elmondása alapján 30 százalékos hiánnyal rendelkezett. Egy átvilágítás után az akkori adósságukat 138 millió forintról 48 millióra csökkentették. 2008-ban a település kötvényt bocsátott ki mintegy 400 millió forint értékben, főként fejlesztési célra szánták az összeget. Az első váltásnál még nyertek 11 millió forintot, de utána már brutálisan erősödött a svájci frank. Csak a kamatköltség elérte a mintegy 180-190 millió forintot, de ebből már visszatörlesztettek 90 milliót. Végül a kötvény ügyletből kifolyólag mintegy 260-270 millió forintot írt jóvá nekik az állam adósságkonszolidációkor. A településnek azonban külön vesztesége lett a rendezéskor, hogy kötvényükben volt még 185 millió forint, amit a kormánynak kellett átutalni.
A felhalmozott adósságból 30 millió forint volt a folyószámlahitel, 22 millió a bérhitel, de egy kormányzati rendelet miatt ilyet többet nem vehetnek fel a települések. 2,7 millió forint fejlesztési hitelük is volt egy kastély ügylet révén, amit vissza kellett vásárolniuk, mivel a vevő nem hajtotta végre a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
"A 696,18 millió forintos adósság főként annak köszönhető, hogy a 2200 lakosú, túlfejlett település városi szinten van ellátva intézményekkel" – mondta Terman István. Havi szinten ezekre mintegy 20 millió forintot kell költeniük, de csak 3,5-6,7 millió forint közötti támogatást kaptak havonta.
A polgármester elpanaszolta, hogy az önkormányzatok alól a rendszerváltás óta az állam folyamatosan szedte ki a pénzt. A Medgyessy-kormány például a pedagógusbér-emelést csak fél évig finanszírozta, aztán az önkormányzatok nyakába varrta. A mintegy 450 millióra tervezett költségvetésüket 2009-ben a Gyurcsány-kormány mintegy 23 millió forinttal rövidítette meg, 2010-ben a Bajnai-kabinet alatt szintén ekkora összegtől estek el. "Az Orbán-kormány alatt az állam egyes területekre több pénzt adott, máshonnan elvett, de végül is legalább akkora forráselvonás történt, mint a korábbi kabinetek idején" – mondta Terman István.
A korábban 450 milliósra tervezett költségvetést az is csökkentette, hogy a válság alatt már kevesebb pénz folyt be a helyi adókból. Például az iparűzési adó csökkenését jellemzi, hogy két éve még 230 vállalkozás volt Romhányban, jelenleg csak 120 van. A rendszerváltás előtt még 3500 munkahely volt az akkor még 2800 fős településen. A kerámiagyár például nemcsak a helyi adókkal támogatta korábban a települést, hanem kvázi pótfinanszírozással is, mivel Romhánynak építettek egyebek mellett egy sportcsarnokot is.
A jelenlegi gazdasági helyzetet az is mutatja, hogy a település 900-920 lakásából hetvenegynéhányat árulnak, s közel 300 lakásból van kikötve valamilyen, vagy az összes közmű. "A térségben mintegy tulajdonképpen nincsen munkahely, még ha 100 kilométert is utazna valaki ezért" – hangoztatta a polgármester. Terman István szerint, ha esetleg valaki Budapesten találna magának egy 75-80 ezer forintos állást, a buszbérlet 60 ezer forintot vinne el. Egy 35-40 ezres albérlet esetén sem érné meg egy romhányinak a fővárosban munkát vállalnia.
A településre korábban egy svájci cég tervezett gyémántcsiszoló üzemet, de a válság alatt a beruházás elvérzett a kínai konkurencia miatt. Egy bioetanol cégnek érvényes engedélye volt az építkezésre, Terman szerint az állam kihúzta alóla a finanszírozást, mivel csak 4-5 kormány közeli cégnek engedélyezték ilyen üzem létrehozását.
Korábban mintegy 1,3 milliárd forintot nyert el a település az uniós pályázatokon, de ebből még mintegy 960 millió forint értékben nem valósult meg beruházás., ezzel is indokolta Terman István a kötvénykibocsátást. Az idén létrejöhet a csatornafejlesztés (814 millió), az útpályázat (96 millió) és az egészségügyi központ (60 millió) megvalósítása. A beruházásokat azonban a polgármester szerint nehezítheti, hogy januártól csak minisztériumi engedéllyel lehet majd hitelt felvenni az önrészhez, illetve engedély kell az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséhez is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.