Simor: Gazdaságpolitikai fordulat kell

Simor András közölte: a gazdaságpolitika változtatása például azt jelenti, hogy nem vonja el a költségvetés a bankok által megtermelt nyereséget.

Azt kellene elhinniük a bankoknak, hogy az őket körülvevő szabályozási környezet stabil és kiszámítható, de ezt az energiaszolgáltatóknak, és sok már iparág vállalkozóinak is el kellene hinniük - magyarázta Simor András a Gazdasági Rádióban. Véleménye szerint addig nehezen fognak megindulni a beruházások, amíg a vállalkozás számára bizonytalan a szabályozó környezet, miközben a piaci környezet mindig bizonytalan egy vállalkozás számára.

"Nem állítom, hogy az MNB-nek kész receptje van arra, hogyan lehet a gazdasági növekedést beindítani, de ötleteink, javaslataink vannak" - mondta Simor, aki úgy véli, hogy először az állami garancia intézményeket kellene megerősíteni, mert akkor a garancia intézmények átvállalják a kockázat döntő részét a bankoktól. A jelenlegi válsághelyzetben szükséges lehet a garanciakeretek bővítése, de nyilvánvaló, hogy ha egy kis, közepes vállalat nem fizet, akkor a költségvetésnek kell helyt állnia.

Felvetődött az is, hogy az MNB az alapkamatnál olcsóbban nyújtson hitelt bizonyos szektoroknak, de aki ezt javasolja, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ha az MNB veszteséget termel, akkor az egyben a költségvetés vesztesége - hangsúlyozta a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy erre senki sem jogosította fel a nemzeti bankot.

A jegybankok által segített gazdaságösztönzés, azaz többletpénz pumpálása a gazdaságba illetve a bankrendszerbe természetesnek tűnik azokban az országokban - ilyen az USA, Japán, vagy Nagy Britannia - ahol a kitűzött inflációt sem érik el - hangsúlyozta Simor András. Ezekben az országokban a monetáris lazítás kamatcsökkentéssel már lehetetlen, hiszen nullához közeli az alapkamat, tehát jöhetnek a nem konvencionális eszközök: a jegybankok államkötvényeket, értékpapírokat vásárolnak, azaz más módon pumpálnak likviditást a rendszerbe, vagy ígéretet tesznek, hogy hosszabb távon is nulla körüli kamatra rendezkednek be.

Véleménye szerint Magyarországon nincs ilyen helyzet, hiszen a 3 százalékos cél fölött van az infláció, tehát ka matcsökkentésre nincs ok. Ha viszont lenne ok a monetáris lazításra, akkor még lehetne kamatot csökkenteni, hiszen az 5,5 százalékról még több lépést lehet tenni lefelé.

Az ebből adódó egyik következtetés az, hogy nincs szükség nem konvencionális eszközök bevezetésére - jelezte az MNB elnöke, aki úgy véli, hogy szükség lehet nem konvencionális eszközök bevezetésére akkor, ha befagynak a piacok, például nem lehet eladni állampapírt, vagy a bankok nem tudnak az adott kamatszinten betétet gyűjteni, De erről most nincs szó, amikor a piacok részlegesen befagytak, akkor az MNB lépett - tette hozzá.