Brüsszel további intézkedéseket vár Magyarországtól

2012-ben a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, a beruházások volumene négy éve zuhan, a háztartások csökkenő felhasználható jövedelme és a munkanélküliség magas szintje miatt a fogyasztás is visszaesik – sorolja a Magyarországról szóló fejezet a problémákat . Az export mérsékelte ugyan a GDP-csökkenést, de hatása egyre kisebb.

2013-ra stagnálás várható (a bizottság prognózisa 0,1 százalékos csökkenés): az exportpiacokon javul ugyan a helyzet, de ezt a belföldi fogyasztás további visszaesése ellensúlyozza. A hitelezési feltételek nem javulnak, a beruházások és a háztartások fogyasztása így tovább csökken. A növekedés 2014-ben visszatérhet, az előrejelzés 1,4 százalékos GDP-növekedés.

Munkaerőpiac: nincs javulás

A munkaerőpiac továbbra is gyenge, a foglalkoztatásban a bizottság csak szerény javulást vár. A vállalatok elbocsátásokkal igyekeznek profitábilisak maradni, amit a kormány a közfoglalkoztatottak számának növelésével ellensúlyoz majd.

Infláció: csökkenés

Az infláció a 2012 eleji indirekt adóemelések hatásának eltűnése és az év elején bevezetett áram- és gázárcsökkentés miatt 4 százalék alá csökken. A szektoradók miatt keletkezik némi inflációs nyomás, ezt azonban a gyenge lakossági kereslet mérsékelni fogja.

Költségvetési hiány

A költségvetési deficit 2012-ben a bizottság szerint 2,4 százalék volt, 2013-ban és 2014-ben viszont a bizottság szerint újra 3 százalék fölötti lehet a hiány, részben a 2010-ben bevezetett szektoradók egy részének kivezetése, a GDP 0,5 százalékára rúgó élénkítő intézkedések és a magas jövedelműek adóterheinek csökkentése miatt. A 2011-es és 2012-es konvergenciaprogramok hatása 2013-hoz képest a GDP 0,5 százalékával csökkenti a deficitet – bár bizonyos területeken a megvalósítás elmarad a tervektől.

A deficitet az állami szférában szeptemberre ígért fizetésrendezés is növelheti, bár ezt a hatást csökkentheti, ha az elektronikus útdíj és a pénzügyi tranzakciós illeték beszedése a terveknek megfelelően alakul.

További intézkedések kellenek

A magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesítése mellett, és az Európai Bizottság várja: a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt - mondta az Európai Bizottság alelnöke pénteken egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Olli Rehn hangsúlyozta: ezeknek az intézkedéseknek elsősorban strukturális jellegűeknek kell lenniük. A biztos elmondta: Magyarország államháztartási hiánya 2012-ben 3 százalék alatt volt, de 2013-ban és 2014-ben meghaladja majd ezt a szintet.

Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van - mondta kérdésre válaszolva Olli Rehn. A gazdasági és pénzügyi biztos a szervezet téli előrejelzésének ismertetésekor úgy fogalmazott: a magyar kormány többlet konszolidációs lépéseket tett, amelyek közül néhányat az Európai Bizottság még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében. "A szervezet még mindig vizsgálja, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen ideiglenes, illetve tartós hatása van" - tette hozzá.

Államadósság

A bizottság nem számít jelentős államadósság-csökkenésre: a GDP-arányos ráta a 2012 végi 78,6 százalékról 2113-ban 78,7-re nő, majd jövőre 77,7 százalékra mérséklődhet.

Tiltakozik az NGM: hibás a brüsszeli GDP-prognózis

A bizottság előrejelzése azért hibás, mert a 3 százalék fölötti hiányt mínusz 0,1 százalékos gazdasági visszaeséshez köti; mivel a kormány továbbra is közel 1 százalékos pozitív növekedést vár, ezért a hiány bőven 3 százalék alatt lesz – olvasható az NGM közleményében.

A bizottság előrejelzésében több olyan elemet nem vesz figyelembe, amelyekkel kedvezőbb hiányszámot jelezhetne előre. A lefelé módosított 2013-as gazdasági növekedéssel nem magyarázható a megemelt hiány előrejelzés. A bizottság előrejelzésében nem veszi figyelembe több intézkedés kedvező költségvetési hatását, mint például a gazdaság fehérítését, a pénztárgépek bekötését vagy az e-útdíj bevezetését. Az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete 2012-ben a GDP mindössze 2,1 százalékát tette ki, ami azt sugallja, hogy az államháztartás eredményszemléletű hiánya esetében a kiinduló helyzet jobb a korábban feltételezettnél, ezt a bizottságnak előrejelzésében figyelembe kellett volna vennie – magyarázza a tárca.

Lassan hagyomány lesz...

A magyar kormány tartja magát a korábban elfogadott, három százalék alatti hiánycélhoz - jelentette ki Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken távirati irodának.

Varga Mihály úgy fogalmazott, "lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki", hogy az Európai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott - emlékeztetett.

A kabinet elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól - tette egyértelművé a miniszter.