„Mindenki azt kérdezi, hogy mekkora növekedés lesz idén. Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy milyen növekedés lesz” – kezdte előadását Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Világgazdaság gazdasági évindító konferenciáján.
Az államtitkár szerint ugyanis az okozott problémát, hogy a korábbi növekedést adósságból finanszírozták. Szerinte az egészséges növekedés alapja, hogy kisebb az adósság, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatti. Ezt a számot idén is tartani lehet – ígérte.
Nem hiszem, hogy jövőre választási költségvetés lenne, a hiánycél tartását nem volt könnyű megteremteni, ezt most már meg kell őrizni – mondta.
Nyugaton egy elveszett generációról van már szó, miközben Magyarországon a foglalkoztatás bővül. Ehhez persze hozzá szokták tenni, hogy nagyrészt közmunkáról van szó, de az is munka – fogalmazott az államtitkár.
A fiskális átalakítás önmagában nem elég, gazdasági reformokkal kell versenyképesebbé tenni a gazdaságot Cséfalvay Zoltán szerint. A magyar kormány 2010-ben azt vállalta, hogy a két lépést nem választja külön időben, hanem egyszerre visz véghez fiskális és versenyképességi reformokat is.
Európa három részre osztható. Északon és nyugaton gyorsan és hatékonyan végigvitték a reformokat, délen azonban teljes az elmaradás a változtatásokkal. A mi régiónkban zajlanak reformok, a nehézség az, hogy már a válságos időkben kellett erre sort keríteni. Közép- és Kelet-Európa egyre inkább felzárkózik, ezért is szerencsés, hogy Magyarország is elszakad a déliektől.
Az államtitkár kiemelte: egészséges növekedés, nem adósságból finanszírozott növekedési pályát kell létrehozni, megteremtettük az egészséges növekedés alapjait.
A válság fontos tanulsága, hogy az ipar újra egyre nagyobb szerepet játszik egy ország gazdaságában. Ezen kívül a keleti nyitás is fontos lett. Magyarországon most van egy olyan mentalitás, hogy ha valaki A-t mond, akkor azt hiszik, hogy B már nem is lehetséges, ezért már inkább azt érdemes mondani, hogy keletre nyitunk, de nyugatra tartunk – mondta Cséfalvay Zoltán.
Azok az országok jártak jól, akik a fejlődő államokra is figyeltek, logikus, hogy nekünk is ez a dolgunk – emelte ki.
Az államtitkár azzal számol, hogy idén 1500 milliárd forint uniós forrást lehet fejlesztéspolitikára fordítani. Magyarország célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés. Ehhez kell az, hogy 75 százalékos legyen a foglalkoztatottság, 14,65 százalék a megújuló energia aránya, a korai iskolaelhagyás arányának 10 százalékra csökkentése, és a K+F-ráfordítások növelése, a GDP 1,8 százalékáig
A magyar kormány célja, hogy 2014-2020 között az uniós források 60 százalékát költi el közvetlen gazdaságfejlesztésre. Ez a szám most, a 2007-2013-as időszakban mindössze 16 százalék - mondta.
Át kell alakítani a támogatások rendszerét is Cséfalvay Zoltán szerint. Eddig elsősorban a pályázatok voltak fontosak, ezután a klasszikus pályázatok mellett több normatív támogatás, program alapú, tárgyalásos alapú, illetve akár visszatérítendő támogatás kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.