Matolcsy tévedett, az MNB szerint nem növekszik az adósság

Az előző, 2012 májusában megjelent kivetítésünk óta mind az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges egyenlege, mind az adósság trendje kedvezőtlen irányba változott. Az elsődleges egyenleg elmozdulásában meghatározó szerepe van a nyugdíjkiadások jelentős emelkedésének és a kedvezőtlenebb növekedési pályának – írja az MNB. Az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési pályára vezethető vissza. A 2012-ben feltételezettnél tartósan alacsonyabb forrásköltség ezzel szemben mérsékli az adósságráta emelkedését.

Az alappálya mentén az államadósság-ráta 2027-ben még mindig meghaladhatja mind a maastrichti szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, mind pedig az Alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságcélt, de az adósságpálya trendjét tekintve azok felé tart. „A fenti kritériumok teljesítéséhez vagy az általunk feltételezettnél tartósan magasabb növekedésre, vagy a finanszírozási költségek csökkenésére, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség” – teszik hozzá.

Az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges többlete átmeneti csökkenést követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka felett alakulhat. Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a feltételezéseink szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését.

„Az elsődleges többlet átmeneti mérséklődését – 2012. májusi előrejelzésünkkel összhangban – továbbra is döntő részben az EU források csökkenése és az újonnan megjelenő kiadások, így a pedagógus életpálya-modell megvalósítása okozzák” – olvasható az összegzésben. Az MNB 2014 és 2016 között enyhén magasabb veszteségtérítési igénye átmenetileg ugyancsak az elsődleges egyenleg romlása irányába hat, hosszabb távon azonban a kivetítésünk szerint a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben.

Középtávon jelentős mértékű egyenlegjavulást okoz a nyugdíjkiadások csökkenése. „Bár a nyugdíjkiadások szintje rövid távon jelentősen meghaladja korábbi várakozásunkat, a nyugdíjrendszer reformjai következtében a kiadások az elkövetkező 15 évben számottevően, a GDP arányában 2,7 százalékkal mérséklődnek” – írják.

Az adósságráta alakulását leginkább meghatározó három fő tényező – az államháztartás kamatkiadások nélkül számított, úgynevezett elsődleges egyenlege, a már meglévő adósság finanszírozási költségei és a gazdaság növekedési üteme – az alábbi kivetítési pálya mentén alakul:

Az államháztartás elsődleges egyenlege átmeneti csökkenés után trendszerűen javul. A 2013-ra várt, a GDP 1,3 százalékát kitevő elsődleges egyenleg 2016-2017-re 0,3 százalékra csökken, majd a kivetítési horizont végére fokozatosan emelkedik a GDP 2,1 százalékára. Az elsődleges többlet átmeneti visszaesését a pedagógus életpálya-modell bevezetése és az MNB veszteségtérítési igénye mellett az EU források számottevő csökkenése magyarázza. Középtávon ugyanakkor a nyugdíjrendszer reformjai, valamint a transzferkiadások esetében a demográfiai és foglalkoztatási folyamatokból eredő megtakarítás javítják a költségvetés elsődleges egyenlegét. Az elsődleges többlet emelkedését az is támogatja, hogy az MNB eredménye 2018-tól várhatóan tartósan növelheti a költségvetési bevételeket.

A finanszírozási költségek esetében az állampapír-piaci hozamokból számított forward hozamgörbéből indulunk ki. Középtávon az azokat meghatározó országkockázati prémium számottevő csökkenésére számítunk, de feltételezzük, hogy a prémium a kivetítési horizonton nem tér vissza a válságot megelőző időszak tartósan alacsony szintjére – írják az MNB szakértői. Mindez a forint állampapírok esetében kissé 3 százalék feletti reálkamatot jelent, ami a devizaadósságra vonatkozó hozamfeltevésünk mellett azt eredményezi, hogy a teljes adósság átlagos reálfinanszírozási költsége a válság előtti szinten stabilizálódik. Így a reálárfolyam változásának hatását is figyelembe véve a kivetítési horizont második felében a korrigált implicit kamat 20-50 bázisponttal magasabb a GDP-növekedés üteménél.

A gazdasági növekedés kapcsán a kibocsátási rés 2016-ban feltételezett záródásától kezdődően fokozatosan évi 2,5 százalékra növekvő potenciális GDP-bővüléssel számolt a jegybank.

Matolcsy emelkedő adósságpályáról beszélt

Matolcsy György "sajnálatos családi vitának" nevezte, hogy a jegybank egy olyan tanulmányt készített, amely az államadósság növekedését vetíti előre Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank elemzése, amelyet várhatóan a napokban publikál "példátlan, erkölcstelen, etikátlan és nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak" - mondta tegnap Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter.

"Azt gondolom, hogy egészen világos, hogy, miután a vízióhoz csökkenő államadósság kell, ha valakinek az a víziója, fegyvere, hogy nő Magyarországon az államadósság, az egyben lebeszél bennünket arról, hogy bármilyen jövőképünk legyen" - fogalmazott.

Visszautasították a kritikát

A Magyar Nemzeti Bank visszautasította Matolcsy György csütörtöki, a jegybankot érintő kijelentéseit és vádjait - közölte az MNB sajtóosztálya. A jegybank szakmai stábja "minden körülmények között a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi tevékenységét, előrejelzései megalapozottak és objektívek" – tették hozzá.

A jegybank emellett értetlenségének adott hangot, amiért Matolcsy György egy olyan bizalmas és az előadás idején még nem nyilvános anyagról mondott véleményt, amelyet az MNB csak pénteken publikál. Hozzátették, az elemzést korábban megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium számára, és a minisztérium képviselőit a tanulmányt tárgyaló monetáris tanácsi konzultációra is meghívták.  A minisztérium azonban sem írásban, sem pedig a monetáris tanácsi konzultáción az elemzéssel kapcsolatban kifogással nem élt, észrevételt nem tett – tudatta a jegybank.