Meglepően jó magyar eredmény - kisebb tortából nagyobb szelet

Két rekordot is megdöntött a hétvégén az Európai Tanács. A leghosszabb egybefüggő tárgyalás, 25 és fél óra után sikerült egyezségre jutniuk az Európai Unió 2014-2020 közötti pénzügyi keretéről (MFF), amely az EU történetében most először csökken.

A büdzsé összege hétéves átlagban a tagországok nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százaléka. Ez a kifizetési keret, más néven kötelezettségvállalás, a Horvátországgal együtt 28 tagú unióra vetítve összegben 960 milliárd euró. Ám a tagországok egy másik alapszámot is meghatároztak. Ez 908,4 milliárd euró, ebben maximalizálták a kifizetéseket – leginkább a britek miatt, akik mindenáron szerették volna 900 milliárd alatt látni az MFF-t. David Cameron brit miniszterelnök – aki a novemberi, sikertelen próbálkozás után megint több órára blokkolta a tárgyalásokat – így elégedetten távozhatott, ám többen, főleg az Európai Parlament (EP) figyelmeztetett: a „kreatív könyvelés” veszélyes lehet. Ha ugyanis a tagországok a becsültnél több pénzt tudnak lekötni – márpedig erre lehetőségük van –, könnyen mínuszba fordulhat az egyenleg, ami azt jelenti, hogy az egyes évekre lebontott részösszeg idő előtt elfogy. Ez az elmúlt években már meg is történt, ám a jövőben a mostaninál is nagyobb az esély, mivel a támogatások kifizetésénél eddig érvényes n+2 szabály, vagyis hogy a szerződés utáni második év végére be kell fejezni egy projektet, n+3-ra módosult, így a kedvezményezetteknek könnyebb lesz a dolga.

Az EU büdzséje azonban befektetési költségvetés, amely az alapszerződés szerint nem lehet deficites – egy ilyen mínusz esetén a tagországoknak kell további pénzt betenniük a közösbe. Ezt az átlagos brit választó nyilván nem látja át, az EP elnöke, Martin Schulz azonban már a csúcs közben elmondta: erre nem hajlandóak áldásukat adni, holott az ő beleegyezésük nélkül nem léphet életbe az MFF.

Módosításokra a tagállamok politikai megállapodása után már nincs mód, így a következő feladat az EP meggyőzése lesz. Ebben pedig a legkomolyabb adut a nehezen kiizzadott megállapodás ténye jelenti.
Martin Schulz éles szavait és José Manuel Barroso bizottsági elnök nem túl őszinte mosolyát mindenesetre elhalványította a tagországok vezetőinek általános elégedettsége. London a büdzsé összegének csökkenését díjazta, a franciáknak sikerült kiharcolniuk a termeléshez kötött agrártámogatások szinten tartását, Angela Merkel, a legnagyobb nettó befizetőnek számító Németországot képviselő kancellár pedig annak örülhetett, hogy a két dolgot valahogy sikerült összehangolni.

A magyar delegáció is elégetten állhatott fel a tárgyalóasztaltól: nem csak a kedvezőtlen kiindulóponthoz képest sikerült kedvező eredményt elérni, de az összegeket tekintve is pozitív meglepetést hozott a maratoni tárgyalás.

A befizetések és kifizetések közötti különbözet egy főre vetített értéke eddig 660 ezer forint volt, most 712 ezer forint lett, úgy, hogy közben az összkeret csökkent. Ez a második legnagyobb érték a tagországok között – emelte ki a miniszterelnök. Az egy főre jutó nemzeti jövedelemhez viszonyítva a nettó támogatások értéke 3,6 százalék, ennél csak a bolgároknál magasabb.

A kormány korábban leginkább azt fájlalta, hogy a felzárkóztatási támogatások összege 30 százalékkal csökkenhet. Ezt sikerült 8,4 százalékra csökkenteni, közben azonban sikerült szinten tartani az agrártámogatásokat, és hazánk legszegényebb régiói további 2,36 milliárd eurót tartalmazó „különborítékot” is kaptak.

Összességében a rendelkezésre álló keret nőtt a kormány számításai szerint: 7060 milliárd forintról (24,9 milliárd euró) 7080 milliárdra (25,4 milliárd euró). Egy főre vetítve ez a harmadik legmagasabb az EU-ban – eddig az ötödik helyen voltunk. Mindez természetesen a kötelezettségvállalásra vonatkozik, tehát ennyi pénzt hívhat le az ország.

A kedvező pozíció nem csak az elért összegekben nyilvánul meg. A legszegényebb régióknál megmaradt a 85 százalékos uniós társfinanszírozás lehetősége, továbbra is elszámoltatható az áfa, sőt, erre mostantól az infrastrukturális projekteknél is lehetőség lesz. Az elért lehetőségek éves szinten 210 milliárd forintos megtakarítást jelenthetnek a magyar költségvetésnek – mondta el Orbán Viktor.

A csúcs előtt többen hangsúlyozták: félő, hogy a későn születendő megegyezés miatt 2014 elején nem tudnak elindulni az uniós pályázatok. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Orbán Viktor úgy válaszolt: „kettőn áll a vásár”. Késésben van a rendszer kialakítása, a kormány mindenesetre úgy készül, hogy a pályázatok nagy részét időben ki lehet írni. „Ehhez azonban napi bravúrokra lesz szükség, és az Európai Unióval is egyeztetni kell” – tette hozzá.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter korábban arról beszélt: az agrártámogatásoknál átmeneti év lesz a 2014-es a késlekedés miatt, arról sem lehet megfeledkezni, hogy a kormány épp most szervezi át az EU-pénzek lehívásának rendszerét, és az is kérdés, az új szisztémát sikerül-e időben elfogadtatni az Európai Bizottsággal.