A földgáz menti meg Ciprust?

Moszkvában keres kiutat a bankválságra a ciprusi kormány: Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter már napok óta az orosz fővárosban próbál alternatív megoldást találni arra, hogyan teremthetné elő Nicosia azt a 17 milliárd eurót, amely a görög válság miatt megroggyant bankrendszere szanálásához kell.

Az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka ezt úgy képzelte, hogy az uniós mentőalap segítség fejében Ciprus 5,8 milliárd eurónyi forrást biztosít, erre az ország bankjaiban tárolt, 68 milliárd eurónyi bankbetét egyszeri megadóztatásával tennének szert. Ezt az ötletet azonban a ciprusi parlament elutasította.

A Vedomosztyi című üzleti lap Kremlhez közeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Kreml a pénzügyi segítségért cserébe állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket kínál megvételre. Ez egészítené ki a 2011-ben négy és fél évre kapott 2,5 milliárd eurós kölcsön átütemezését.

Más kérdés, hogy sem a 2,5 milliárd eurós kölcsön átütemezése, sem újabb orosz hitel nem lenne elegendő a trojka 17 milliárd eurós hitelcsomagjának kiváltására. A BNP Paribas egy szakértője szerint a ciprusi költségvetés betöméséhez valamennyi nagy orosz bank segítségére szükség lenne. Ráadásul ez egyből a GDP csaknem száz százalékával emelné meg a ciprusi államadósságot, amely tavaly év végén 87 százalékos volt.

A görög Sigma televízió ugyanakkor azt vetette fel, hogy Ciprus megmentését a Gazprom 41,7 százalékos tulajdonában álló Gazprombank segítené, cserében az orosz állami gázcég a ciprusi kontinentális talapzat alatti gáz és kőolaj kitermelésére kér engedélyt. A hírt a Gazprom szóvivője cáfolta, a Vedomosztyi azonban emlékeztetett: a csoporthoz tartozó GP Global Resources tavaly részt vett a 9,99 százalékban ugyancsak a cégóriáshoz tartozó Novatekikel és a francia Totallal gyütt a ciprusi kőolaj- és földgázfeltárásokra kiírt versenytárgyaláson, amelyet végül az olasz ENI és a Kogas nyert el. Ciprus 3,4 milliárd köbméter földgáz és 235 millió tonna kőolajtartalékkal rendelkezik.

Londoni elemzők is úgy vélik, az orosz kormány várhatóan földgáz-kitermelési koncessziót fog kérni Nicosiától a pénzügyi segítség fejében. Timothy Ash azt jósolta, hogy Moszkva a Ciprusnak nyújtott hitelfinanszírozás kiterjesztéséért cserébe „határozott részesedést” kíván majd szerezni a Ciprus déli partjai előtt fekvő földgázmezők kitermelési koncesszióiból. Néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak aprópénz lenne a Kreml környezetében működő orosz állami bankoknak, a nagy játszma a földgázkészlet ellenőrzése – fogalmazott értékelésében a Standard Bank londoni elemzője.

Egy a Vedomosztyinak nyilatkozó kormányzati tisztviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a Moszkvával való megegyezést nagyban nehezíti, hogy időközben a nicosiai vezetés Oroszország háta mögött – az EU-val és az IMF-fel – egyezkedett. Ehhez képest az unió vezetői éppen a moszkvai egyeztetések miatt orroltak meg Ciprusra – ezt Angela Merkel német kancellár, illetve az Európai Központi Bank tisztviselői is többször hangoztatta az elmúlt napokban.

Miközben a ciprusi pénzügyminiszter a moszkvai vezetést próbálja jobb belátásra bírni, Nicosiában Nikosz Anasztasziadisz elnök próbált valamiféle B-tervet kidolgozni a parlamenti pártokkal. Félő azonban, hogy ők maguk sem számítanak gyors megoldásra, mivel már arról is döntés született, hogy a bankok jövő keddig nem nyitnak ki. Ezzel egy hétre nőhet a pánik hatására eredetileg két napra tervezett bezárás ideje.

Ez idő alatt csak az automatákból, korlátozott mennyiségű pénzt lehet kivenni, az átutalás azonban nem lehetséges, ezzel próbálják megfékezni a pánikot. A ciprusi jegybank elnöke, Panikosz Demetriadész ugyanakkor jelezte: az újranyitás utáni napokban a betétállomány tíz százalékát kivehetik a részben külföldi betétesek.

A hitelezők – vélhetően a piaci nyugtalanság csökkentése érdekében – a korábbi kemény nyilatkozatok helyett inkább arról beszélnek: várják az újabb javaslatokat arról, hogyan képzeli el Ciprus a hitel 5,8 milliárd eurós önrészének előteremtését. Merkel is némileg megenyhült: tegnap már arról beszélt, az euróövezetnek kötelessége a szigetország megmentése.

Berlin eddig is kulcsszerepet játszott a történetben. Korábban épp a német kormány fenntartásai miatt nem sikerült hónapokig egyezségre jutni a szigetországgal. Merkel ellenállását csak részben magyarázza, hogy azt feltételezi, a bankbetétek jó része illegális pénzek tisztára mosását szolgálja. A másik magyarázat az, hogy közelegnek a parlamenti választások, márpedig az elmúlt időszak uniós mentőprogramjai már eddig is komoly vitákat generáltak Németországban.

Az orosz–ciprusi gazdasági kapcsolatok rendkívül sajátosak, és nagyságrendjük sem lebecsülendő, ha azokra a tőkékre gondolunk, amelyek

Oroszországból évről évre Ciprusba áramolnak – nyilatkozta lapunknak a szakértő. A gazdasági válság előtti években Ciprus volt a legjelentősebb

forrásországa az Oroszországba érkező külföldi befektetéseknek – emlékeztetett, hozzátéve: nyilvánvalóan nem valós ciprusi tőkékről, hanem Cipruson megjáratott orosz tőkék hazaérkezéséről van itt szó. Ez az ún. „round-tripping” jelenség, magyarul körbejáró tőke. Az orosz tőke tehát rendkívüli módon érintett a jelenlegi válsághelyzetben: orosz cégek is nagyot veszíthetnek.

2009 óta a helyzet változott: 2011-ben például Svájc messze megelőzte. A javarészt Ciprust, de más adóparadicsomokat is célzó orosz tőkemenekülés orosz szempontból kedvezőtlen jelenség. Ludvig Zsuzsa szerint éppen ezért nem egyszerű Moszkvában a döntés: egyfelől jelentős orosz magántőke érintett a jelenlegi válsághelyzetben, másfelől azonban Ciprus kisegítése egy orosz állami szempontból kedvezőtlen folyamat fennmaradásához is hozzájárul. Igaz, a magántőke megtalálja a megoldást Cipruson túl is, például Svájcot – tette hozzá a szakértő.

Világgazdaság Online Moszkva is veszíthet Ciprus megsegítésével A ciprusi pénzügyminiszter nem véletlenül Moszkvába repült – véli Ludvig Zsuzsa, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának Világgazdasági Kutatóintézete tudományos főmunkatársa. – A két ország közötti politikai-gazdasági kapcsolatok igen szorosak. Egy az EU-orosz kapcsolatokat vizsgáló tanulmány Ciprust egyenesen Oroszország „trójai lovaként” jellemezte az Európai Unióban – tette hozzá. Szerinte Oroszország egy lehetséges segítő, valószínűleg azt sem bánja, hogy Ciprus az EU helyett, az ellenében választaná őket. Oroszország vélhetően képes is mentőövet nyújtani, kérdés, hogy ezt milyen feltételekkel tenné.

Az orosz–ciprusi gazdasági kapcsolatok rendkívül sajátosak, és nagyságrendjük sem lebecsülendő, ha azokra a tőkékre gondolunk, amelyek

Oroszországból évről évre Ciprusba áramolnak – nyilatkozta lapunknak a szakértő. A gazdasági válság előtti években Ciprus volt a legjelentősebb

forrásországa az Oroszországba érkező külföldi befektetéseknek – emlékeztetett, hozzátéve: nyilvánvalóan nem valós ciprusi tőkékről, hanem Cipruson megjáratott orosz tőkék hazaérkezéséről van itt szó. Ez az ún. „round-tripping” jelenség, magyarul körbejáró tőke. Az orosz tőke tehát rendkívüli módon érintett a jelenlegi válsághelyzetben: orosz cégek is nagyot veszíthetnek.

2009 óta a helyzet változott: 2011-ben például Svájc messze megelőzte. A javarészt Ciprust, de más adóparadicsomokat is célzó orosz tőkemenekülés orosz szempontból kedvezőtlen jelenség. Ludvig Zsuzsa szerint éppen ezért nem egyszerű Moszkvában a döntés: egyfelől jelentős orosz magántőke érintett a jelenlegi válsághelyzetben, másfelől azonban Ciprus kisegítése egy orosz állami szempontból kedvezőtlen folyamat fennmaradásához is hozzájárul. Igaz, a magántőke megtalálja a megoldást Cipruson túl is, például Svájcot – tette hozzá a szakértő.

-->