Minden jel arra mutat, a ciprusi kormány beletörődött abba, egyszeri adót kell kivetnie a bankbetétekre. Igaz, a mostani megoldás nagyban különbözik attól, amelyet egy hete a brüsszeli EU-csúcson lenyomtak a torkán. A Reuters értesülései szerint 20 százalék lehet az illeték mértéke, ám azt csak a legnagyobb helyi pénzintézetnél, a Bank of Cyprusnál tartott, 100 ezer euró feletti betétekre vetik ki. A többi banknál is ugyanez lesz az értékhatár, az adó azonban csak négyszázalékos lesz.
Korábban több variáció felmerült a bankadóval kapcsolatban, először már a 20 ezer euró feletti részre is ki akarták róni, később ez 100 ezerre nőtt, ám 9,9-25 százalék közé lőtték be az illeték mértékét. Az eredeti javaslatra biztos bukás várt a ciprusi parlamentben, a nemzetközi hitelezők azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a Ciprusnak juttatandó 10 milliárd eurós hitel fejében bankadóval teremtsék elő az 5,8 milliárdos önrészt. Nicosia időközben az orosz kormánynál kilincselt pénzért, ám Mihalisz Szarrisz többnapos moszkvai tárgyalásai nem jártak sikerrel.
Az Európai Központi Bank pedig azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy hétfőn elzárja azt a pénzcsapot, amelyek jelenleg életben tartják a görög válság miatt a csőd szélére került ciprusi bankokat. A pénzintézetek lassan egy hete zárva tartanak, félve attól, hogy az adó hírére a betétesek kiveszik pénzüket, tovább rontva az amúgy is katasztrófaközeli helyzetet.
Az idő tehát elfogyott, a hétvégén mindenképpen megoldást kell találni. Nikosz Anasztiadész ciprusi elnök ennek érdekében egy küldöttség élén Brüsszelbe utazik. A mostani kormányjavaslatot – amely a Reuters szerint az EU és az IMF tetszését is elnyerte – egy vasárnap esti rendkívüli találkozón vitatják meg. Az este hatkor kezdődő csúcson a pénzügyminisztereken kívül részt vesz az Európai Bizottság vezetése és Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is. A válságcsúcs miatt mondták le az EU vezetői a hétfőre tervezett tokiói kétoldalú találkozót is.
Anasztiadész elnök a tárgyalások előtt egy optimista Twitter-bejegyzésben remélte, hogy hamarosan megszületik az egyezség. Nem ennyire derűlátó Olli Rehn. Az Európai Bizottság alelnöke elismerte ugyan, hogy Ciprus sokat tett a megegyezés érdekében, ám azt is hozzátette: „az elmúlt napok eseményei olyan helyzetet idéztek elő, amelyben már nincs optimális megoldás”.
Egy brüsszeli kompromisszum sem jelent azonban megoldást, hiszen az új javaslatot elvben a parlamentnek is el kellene fogadnia. A Reuters azonban kiemelte: egyelőre nem világos, hogy a kormány megkapja-e a törvényhozás jóváhagyását, vagy ezúttal, okulva a hét elején történtekből, kihagyja ezt a fázist.
Ez annál is inkább kérdéses, mivel péntek este a képviselők egy egészen más tervhez adták a jóváhagyásukat. Az 56 tagú parlamentben 26 szavazattal, két ellenszavazattal és 25 tartózkodással elfogadott javaslatcsomag szerint átstrukturálnák a megroggyant bankrendszert. A bajba jutott bankoknál különválasztják a jó kintlevőségeket a kétesektől. Ez különösen a szigetország második számú pénzintézetét, a Laiki Bankot (Népbank) érinti. Ezt megelőzően a parlament nagy többséggel hagyta jóvá a tőkemozgások korlátozását és egy szolidaritási alap létrehozását a bankok újratőkésítésére.
Az sem világos, ezek az intézkedések mennyi pénzt hozhatnak. Az EU többek között azért ragaszkodik a betétek megadóztatásához, mivel úgy látja, a GDP csaknem négyszeresére duzzadt ciprusi bankrendszer megcsapolása az egyetlen hatékony eszköz az 5,8 milliárdos önrész előteremtésére.
Nem szűnik az elégedetlenség sem: mialatt a parlament a válságkezelő lépéseket vitatta meg, ezer banki alkalmazott tüntetett.
Nem szűnik az elégedetlenség sem: mialatt a parlament a válságkezelő lépéseket vitatta meg, ezer banki alkalmazott tüntetett. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.