Magyar nyitás a szubszaharai térség felé

– Az utóbbi hónapokban igen sokat hallunk a kormány különböző tagjai részéről a keleti nyitás politikájáról, miközben a Külügyminisztérium inkább globális nyitásról beszél, amit még 2010-ben hirdetett meg. Van különbség a két kifejezés között?
– A két terminus gyakorlatilag hasonló külpolitikai, külgazdaság-politikai tartalmat jelent. A Külügyminisztérium olvasatában ez a kifejezés azt a szándékot szeretné demonstrálni, hogy Magyarország erősen meglévő euroatlanti integrációjának, orientáltságának megtartásával együtt intenzívvé tegyük az euroatlanti térségen kívüli országokkal meglévő kapcsolatainkat. Ez nemcsak a politikai, hanem hangsúlyosan a gazdasági életre is vonatkozik. A keleti nyitás nem feltétlenül földrajzi irányt jelent, a szubszaharai Afrika vagy Dél-Amerika irányába kifejtett politikai és gazdasági kapcsolatépítés is ennek a logikájába illik. A globális nyitás egy tematikus irányt is kijelölt: szeretnénk diplomáciánkat hangsúlyosabban megjeleníteni olyan témákban, amelyek korábban nem voltak feltétlenül erősek, viszont globális szempontból most nagyon nagy figyelmet igényelnek. Ilyen a fejlődő országokat támogató nemzetközi fejlesztéspolitika, a klímavédelem vagy a vízdiplomácia.

– A hazai cégek számára a külpiaci megjelenés terén járhat konkrét előnyökkel, akár plusz megrendelésekkel, hogy aktívabb szerepet kíván Magyarország betölteni a nemzetközi színtéren?
– Nem felejthetjük el, hogy Magyarország az EU tagjaként a fejlett világ része, így van egyfajta morális kötelezettségünk, hogy részt vegyünk abban a globális folyamatban, amely a fejlődő országok fejlődésének elősegítését célozza. Az EU-tagsággal azt is vállaltuk, hogy a többi unós tagállamhoz hasonlóan a nemzeti jövedelem (GNI) 0,17 százalékát fordítjuk a nemzetközi fejlesztéspolitika céljaira. Ezt a szintet még nem értük el, de az EU tagállamai – egy-két ország kivételével – sem teljesítik ezt a vállalást.

– A GNI mekkora hányadát fordítja erre a célra Magyarország?
– A GNI 0,11 százalékát, vagyis évente mintegy 4–5 milliárd forintot, jelentős összeget fizetünk be az EU fejlesztési alapjába, amelynek forrásait főként az afrikai és a karibi térségbe irányítja az unió. Nekünk nyilvánvalóan a hozzánk közelebb eső afrikai térségben vannak érdekeink. A célunk az, hogy olyan hazai fejlesztéspolitikai stratégiát dolgozzunk ki, amely alkalmas arra, hogy a hazai vállalatok kapacitási szempontjai érvényesüljenek az uniós szakpolitika megvalósításában.

– Miként kívánja elérni a Külügyminisztérium, hogy a cégek számára is előnyökkel járó módon legyen képviselve az ország Afrikában?
– A kontinensen, főként a szubszaharai térségben a hatvanas évektől a rendszerváltásig a jelenlegihez képest aktívabban volt jelen Magyarország mind a politika, mind a vállalatok szintjén. Szeretnénk a kapcsolatokat ismét felélénkíteni. Ennek jó eszköze lehet a június elejére tervezett, az Afrikai Egységszervezet megalakításának 50. évfordulójára időzített budapesti Afrika-fórum, amelyet a kormányzat a Külügyminisztérium koordinálásával rendez. Egy üzleti fórummal kiegészített eseménysorozatra szeretnénk az Afrikai Unió vezetőit, illetve több afrikai ország politikusát, akár államfői, külügyminiszteri szinten meghívni. Afrika nagyon sok országa gyakorlatilag minden területen fejlesztésre szorul, akár az egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre vagy az agráriumra gondolunk. Tehát széles a spektruma annak, ahol céges kapacitásainkat meg tudnánk jeleníteni. Azt szeretnénk elérni, hogy a Magyarország által befizetett fejlesztési források afrikai felhasználásában minél nagyobb arányban vehessenek részt a magyar cégek. Afrika újbóli felfedezése illeszkedne a keleti nyitás logikájába is, szeretnénk a stratégiának egy erős szubszaharai irányultságot adni az Ázsiával és az arab világgal már folyó intenzív kapcsolatépítés mellé.

– Ez együtt járhat azzal is, hogy bővül hazánk nem túl kiterjedt külképviseleti hálózata a szubszaharai Afrikában, ahol jelenleg csak Kenyában, illetve Dél-Afrikában van magyar nagykövetség.
– Erős szándék van arra, hogy a nigériai nagykövetséget újranyissuk, ami reményeim szerint akár még idén megvalósulhat.

1999-ben szerzett diplomát angol és politológia szakon a Pécsi Tudományegyetemen

2002: okleveles külügyi szakértői végzettség a Budapesti Corvinus Egyetem

1994–2002: a pécsi Alma Nyelviskola tulajdonosa, nyelvtanára

1996–1997: a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium nyelvtanára

2002 óta dolgozik a Külügyminisztériumban

2005. július–2009. július: Magyarország dohai nagykövetségén első beosztott diplomata

2009. július–2010. július: osztályvezető az Európán Kívüli Ügyekért felelős szakállamtitkár, majd a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságán

2010. augusztus–2012. július 15.: főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályon

2012. július 16-tól a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár

1999-ben szerzett diplomát angol és politológia szakon a Pécsi Tudományegyetemen

2002: okleveles külügyi szakértői végzettség a Budapesti Corvinus Egyetem

1994–2002: a pécsi Alma Nyelviskola tulajdonosa, nyelvtanára

1996–1997: a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium nyelvtanára

2002 óta dolgozik a Külügyminisztériumban

2005. július–2009. július: Magyarország dohai nagykövetségén első beosztott diplomata

2009. július–2010. július: osztályvezető az Európán Kívüli Ügyekért felelős szakállamtitkár, majd a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságán

2010. augusztus–2012. július 15.: főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályon

2012. július 16-tól a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár -->