A kormányzati szektor EDP jelentés szerinti 2012-es hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 566,7 milliárd forint volt, a GDP 2,0 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor ún. ESA-módszertan szerinti 2012. évi hiánya az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – némileg eltér: 593,4 milliárd forint volt, a GDP 2,1 százaléka.
Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swap-ügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.
A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján, 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2012-ben a kormányzati szektor bevétele 13 147,8 milliárd, kiadása 13 741,2 milliárd, hiánya 593,4 milliárd forint volt. 2011-ben a kormányzati szektor többlete 4,3 százalék volt, ezzel szemben 2012-ben 2,0 százalékos hiány figyelhető meg (2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadásával együtt számítva).
A bevételek 2011-hez képest 12,3 százalékkal csökkentek, amelyen belül az egyéb bevételek jelentősen csökkentek (53 százalék), a többi bevételtípus ezzel szemben növekedett (6,5 százalék). Ezen belül a jövedelemadó bevételek 10,1 százalékkal, a termelési és importadók 9,3 százalékkal bővültek, melyből az általános forgalmi adó bevétel 10,3 százalékos növekedést tesz ki. Ez az áfa kulcs 27 százalékra való emelésének és a kiutalásra vonatkozó szabályok változásának is tulajdonítható. A 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele nélkül a bevételek – 2011-hez képest – 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben.
2012-ben 0,6 százalékkal csökkentek a kiadások az előző évhez képest. Csökkenés a munkavállalói jövedelemre fordított kiadásoknál (1,4 százalék) és az egyéb kiadásoknál (8,8 százalék) figyelhető meg. Utóbbinál a bázisévben elszámolt egyedi tételek (MÁV adósság, MFB veszteségtérítés stb.) is hozzájárultak a jelentős csökkenéshez. Ezzel szemben a pénzbeni társadalmi juttatások (1,2 százalék), a felhalmozási kiadások (2,0 százalék), a kamatkiadások (3,1 százalék) és a folyó termelőfelhasználás (3,7 százalék), növekedtek.
2012 IV. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 611,8 milliárd, kiadása 3 778,3 milliárd, hiánya 166,6 milliárd forint volt, a GDP 2,3 százaléka.
Az előző év azonos időszakához képest 2012 utolsó negyedévében a bevételek 11,6 százalékkal növekedtek. Ebben a termelési és importadó bevételek 17,7 százalékos, valamint az egyéb bevételek 22,1 százalékos növekedése (elsősorban az uniós bevételek miatt) játszotta a legnagyobb szerepet. A jövedelemadók 5,0 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 1,7 százalékkal növekedtek.
A kiadások 0,7 százalékkal bővültek 2012 negyedik negyedévében: a felhalmozási kiadások (26,8 százalék) és a folyó termelő felhasználás (10,8 százalék) jelentős növekedést mutatnak, a pénzbeni társadalmi juttatások 4,9 százalékkal növekedtek, míg a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások (4,3 százalék), a kamatkiadások (5,7 százalék) és az egyéb kiadások (17,3 százalék) csökkentek 2012 negyedik negyedévében.
Az előzetes adatokat kommentálva a Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, hogy Európai Uniónak kiküldött előrejelzés megerősíti, hogy idén teljesülni fog a kormány által kitűzött 2,7 százalékos hiány.
„Mindez bizonyítja a kormány elkötelezettségét és képességét a hiány tartósan 3 százalék alatt tartásában, így jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a 9 éve tartó túlzott deficit eljárás alól” – zárult a közlemény.
„A bevételnövelő intézkedések mellett a kiadáscsökkentés is jelentős szerepet játszott abban, hogy a hiányt ilyen alacsonyra sikerült szorítani” – írták az Equilor elemzői.
Szerintük egyes tételek jelentős csökkenése (például minisztériumi beszerzések, infrastrukturális kiadások) arra utal, hogy ezeket a későbbiekben pótolni kell. Az Equilor szerint valószínű, hogy ez csak a választások után történik meg, hiszen idén cél a túlzottdeficit-eljárás elhagyása.
Úgy látják, hogy az idei költségvetésben az elcsúszás egyre jelentősebb. A kevesebb tranzakciós adó, az elektronikus útdíj, a pénztárgépek online bekötésének csúszása, a kormányzati célnál alacsonyabb GDP-növekedés és a rezsicsökkentős lépések negatív költségvetési következményei mind a pótlólagos kiigazítási igény felé mutatnak.
„Összességében arra számítunk, hogy a kabinet mintegy 150-200 milliárd forintnyi költségvetési kiigazító lépésről dönt, melyek az áprilisi konvergencia-programból derülhetnek ki” – írják az Equilor elemzői. Szerintük a lépések várhatóan ismét a nagyobb vállalatokat érinthetik, ilyen lehet például a tranzakciós illeték kulcsának emelése, illetve már meglévő különadók szélesítése.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte: a tavalyi 2 százalékos GDP-arányos ESA-hiány kedvező bázist jelenthet az idei hiánycél eléréséhez, akár további intézkedések nélkül is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.