Sötét képet festünk a gazdaságról

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2004 óta rendszeresen vizsgálja a magyar lakosság gazdasági helyzetértékelését. Az ország gazdasági helyzete és közeljövője, illetve a saját anyagi helyzet és kilátások alapján kirajzolódó kép az elmúlt szűk évtizedben sosem volt igazán derűs, de az utóbbi egy évben lényegében egy elhúzódó mélypontot mutat a grafikon. Hasonlóan mélyen volt az értékelések alapján felvázolható közhangulat pár évvel korábban, 2007 és 2009 között is, amely 2012 januárja és 2013 áprilisa között ismét igen alacsony szintet mutat.

Ami mégis némi derűlátásra adhat okot, hogy idén áprilisban halványan ugyan, de emelkedésnek indult a jelenlegi helyzet és főleg a közeljövőre vonatkozó várakozások mutatója mind az ország, mind a saját anyagi helyzet alapján, de hogy ez egy trendforduló-e vagy csak egyszeri kilengés a korábbi trendből, az egyetlen adatpontból nem állapítható meg, csak a későbbi kutatások adhatnak erre választ.

Az ország gazdasági helyzetét és kilátásait, illetve a válaszadó saját anyagi helyzetét és a következő 12 hónapban várható kilátásaikat jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya 2004 és 2013 között (százalék

A pozitív elmozdulás ellenére kirívóan alacsony évek óta az ország gazdasági állapotával elégedettek aránya: idén áprilisban – a korábbiakhoz hasonlóan – százból csak négy magyar értékeli az ország gazdasági helyzetét jónak, míg alig minden ötödik számít javulásra egy éven belül. A javulás ellenére az ország gazdasági helyzetének ilyen rossz megítélése nem újkeletű jelenség tehát, 2007 óta lényegében alig találunk olyan magyart, aki elégedett lenne az ország gazdaságával, amihez képest a 19 százaléknyi optimista már figyelemre méltó, de így is csak minden ötödik magyar néz bizakodással a közeljövő gazdasági folyamatai elé.

Az érem másik oldala ugyanakkor, hogy az elmúlt egy évben csökkent az ország gazdasági kilátásai tekintetében pesszimisták aránya: 2012 elején a magyarok fele (53 százalék), idén tavasszal pedig harmada (36 százalék) várt romló gazdasági helyzetet, viszont 27 százalékról 38 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint se nem romlik, se nem javul az ország gazdasága a következő egy év alatt, míg 12 százalékról 18 százalékra emelkedett a javulást várók aránya.

Ami a saját anyagi helyzetet illeti, a magyarok csupán egytizede elégedett anyagi helyzetével, és ez is egy évek óta jellemző szint, hiszen 2009 óta ingadozik ilyen alacsonyan az elégedettek aránya, azaz a borús változatlanság itt is tetten érhető. Nem így a saját anyagi helyzet közeljövőjére vonatkozó várakozásait tekintve: míg tavaly januárban a magyarok 8 százaléka, addig idén áprilisban már 15 százaléka véli úgy, hogy egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesz. Ezzel párhuzamosan a pesszimisták aránya is csökkent: 2012 elején tízből öt magyar (50 százalék) várta anyagi helyzete romlását, bő egy évvel később viszont már csak hárman (30 százalék), közben pedig a változatlanságot várók aránya 36 százalékról 47 százalékra nőtt.