Az Emmi most a fő vesztes
A mintegy 70 milliárdos költségvetési zárolásból az Emmi 17,25 milliárddal veszi ki a részét. Az, hogy pontosan milyen területeket érint majd az elvonás a szociális és egészségügyet, az oktatást, valamint a kultúrát és a sportot felügyelő tárcánál, majd csak legkorábban pénteken tudhatjuk meg, ugyanis addig kell bejelenteniük az egyes minisztériumoknak Varga Mihály felé, hogy miként kívánják az előírást teljesíteni. Ezt követően pedig már cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben kell május 24-ig a zárolásról beszámolni a Magyar Államkincstár felé.
Azt azonban már tudni, hogy az egészségügyet mindenképp érinti a takarékoskodás, hiszen a kormányhatározat külön nevesíti az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatát, ahol közel 4 milliárdot zárolnak.
Az Emmi után a vidékfejlesztési tárcának kell a legnagyobb összeget zárolnia, közel 12 milliárdot, míg a Belügyminisztérium és a fejlesztési tárca kötelezettsége is meghaladja a 8 milliárdot. A zárolások a minisztériumokon kívül egyéb költségvetési szerveket (NAV, KSH, Kehi) is érintenek, közülük az adó- és vámhivatalra hárul a legnagyobb, közel 2,8 milliárdos tétel. Továbbá a Nemzeti Földalap esetében is egymilliárdot kell zárolni. A kormányhatározat azt is leszögezi, hogy a zárolást azonos összegben a jövő évi költségvetés tervezésekor is érvényesíteni kell.
A zárolások célja, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Az Európai Bizottság ugyanis pótlólagos költségvetési intézkedéseket kért a kormánytól annak érdekében, hogy az eljárás megszüntetését javasolja az uniós pénzügyminisztereknek a május 29-én megjelenő értékelésében. Brüsszel szerint ugyanis a konvergenciaprogramban szereplő intézkedésekkel még nem garantálható, hogy idén és jövőre a GDP 3 százalék alá süllyed a deficit mértéke.
Az már Varga Mihály pénteki bejelentésekor kiderült, hogy ha a költségvetési zárolások nem lesznek elegendőek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez, akkor a kormány jövőre módosítja az állami beruházások, felújítások forrásszerkezetét, megvalósítási ütemét, illetve visszafogja az informatikai, infokommunikációs kiadásokat, valamint mérsékli a többségi állami tulajdonú társaságoknak szánt forrásjuttatásokat.
Utóbbi lépésektől összességében 60 milliárdos spórolást vár a kormány Varga Mihály múlt pénteki bejelentése szerint. Ezekkel kapcsolatban a hétfői kormányhatározat nem említ összeget, azonban felszólítja a minisztereket, hogy tekintsék át az irányításuk alá tartozó beruházások megvalósításának ütemét, forráslehetőségeit, és tegyenek javaslatokat az állami kiadások csökkentésére a jövő évi költségvetésre vonatkozóan.
Elkülönített állami pénzalapok
A hétfői kormányhatározatból kiderül az is, hogy a kormány miként kívánja az elkülönített állami pénzalapoknál a 14,5 milliárdos egyenlegjavulást elérni, amit a zárolások mellett szintén pénteken jelentett be a 92,9 milliárdos egyenlegjavítás részeként Varga Mihály. Eszerint a 14,5 milliárdos egyenlegjavulásból a legtöbbet, hatmilliárdot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál kell elérni. Emellett a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra ötmilliárdos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapra kétmilliárdos, a Nemzeti Kulturális Alapra egymilliárdos egyenlegjavító előírás vonatkozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.