Ennyi az átlagkereset Magyarországon

2013. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 225 600 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 234 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 600 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,9 százalékkal haladták meg a 2012. január–márciusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 2,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,3 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,5 százalékkal, 205 000 forintra emelkedett - írta a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (464 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (436 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (379 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 000 forint), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (161 700 forint), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–márciusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9500 forint juttatást kaptak ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. január–márciusban átlagosan 3,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 3,1 százalékkal – haladta meg az egy évvel ezelőttit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 3,2 százalékkal nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 147 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 100, a szellemi foglalkozásúaké 193 000) forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 3,9, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,2, a nonprofit szervezeteknél 5,4 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 237 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal volt magasabb a 2012. január–márciusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,0 százalék volt.

„A nettó bér – mely 150 448 forintot tett ki – 4,4 százalékkal emelkedett 2012 márciusához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. A márciusban mért 2,2 százalékos éves infláció mellett ez reálértelemben 2,2 százalékos bérnövekedésnek felel meg” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően – tette hozzá Suppan. Úgy látja, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

Amennyiben a pedagógus-életpályamodell bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat – prognosztizálta Suppan.

„A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második negyedévtől stabilizálódhat, ill. enyhén növekedhet, azonban a háztartások feltehetően nem költik el teljes egészében a javuló reáljövedelmüket” – vélekedett az elemző.