Kiderült: A szegényeknek még kevesebb pénzük lett az Orbán-kormány alatt

2012-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az összes személyre számítva havi 84 ezer forint volt. Ez a 2009-es vizsgálat átlagjövedelméhez (74 ezer forint) képest mintegy 13,5 százalékos nominális növekedést jelentett. A két adatfelvételi periódus alatt, valamivel kevesebb, mint két és fél év során a fogyasztói árindex mintegy 115 százalékos volt – derül ki a Tárki „Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban” című friss kutatásából.

Összességében a háztartások átlagjövedelmei 1-2 százalékkal csökkentek reálértéken. A jövedelemeloszlás két szélén az átlaghoz képest lényegesen eltérő tendenciák következtek be. Míg a legalsó decilis (tized) átlagjövedelmei nominális értékben is estek, addig a legfelső két decilis átlagjövedelmei reálértékben nőttek.

A legalsó tized rosszul járt

Az egy főre jutó jövedelmek aggregált egyenlőtlenségi mérőszámai közül kitüntetett jelentősége van a legfelső és a legalsó jövedelmi decilisek átlagai közötti aránynak. Ez a mutató 2009 és 2012 között növekedett, az akkori 7,2-es értékről 9,0-re. Ez statisztikai értelemben szignifikáns, nagymértékű emelkedést jelent – mutat rá a Tárki.

Az alsó decilis részesedése az összes jövedelemből viszonylag jelentősen csökkent (3,1 százalékról 2,6 százalékra). Ilyen mértékű esés a legutóbbi periódusban (2009-ben), illetve 1992 és 1996 között következett be. A legfelső decilis részesedése valamennyit növekedett, megtörve a 2003–2005 óta megfigyelhető tendenciát.

Nőtt az egyenlőtlenség

Az egy főre jutó jövedelmekre számolt, a teljes jövedelemelosztást jellemző Gini-mutató (az egyenlőtlenséget mérő mutatószám) jelentős mértékű emelkedést mutat – írja a Tárki.

Összességében tehát azt látjuk, hogy 2009 és 2012 között jelentősen növekedett a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége – állapítja meg a Tárki.

Az egyenlőtlenségek alakulását jelző idősorok arról tanúskodnak, hogy a jövedelemeloszlás szóródásának növekedése 1982–1987 időszakban indult el, majd 1987–1992, illetve 1992–1996 között tovább nőttek a jövedelmi különbségek. Ezután 1996 és 2003 között lényegében stagnálást mértünk (bár jelentős belső átrendeződésekkel), majd 2003 és 2007 között a jövedelmi egyenlőtlenségek aggregált mértékének csökkenését regisztráltuk

Összefoglalójukban a Tárki kutatói leszögezik: 2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A társadalomban több szempontból is polarizációs folyamat zajlott le. Egyfelől jól láthatóan erősödött a jövedelemeloszlás alsó szegmenseinek további elszegényedése.

A Tárki szerint ma körülbelül másfélszer annyian élnek a 2005-ös szinten rögzített, a legalsó decilis felső töréspontjánál kevesebb jövedelemből, mint nyolc évvel ezelőtt.

Másfelől erősödött a háztartások foglalkoztatási/munkaerő-piaci elkülönülése is: növekedett azoknak a személyeknek az aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelyekben a háztartásfő foglalkoztatott és van más foglalkoztatott is, de nőtt azon személyek aránya is, akik olyan háztartásban élnek, amelyekben egyáltalán nincs aktív foglalkoztatott.

Miért nőtt az egyenlőtlenség?

A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása két ok miatt változott. Egyfelől, a pusztán társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek) helyzete jelentősen romlott. Ennélfogva az összes társadalmi jövedelmekből a legszegényebbekhez áramló, az állami újraelosztásból származó jövedelmek aránya növekedett.

Ugyanebbe az irányba mutatott az is, hogy számos, a jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg a 2010-2012-es periódusban, különösen a munkanélküli juttatások, a szociális támogatások, és a pénzbeli családi támogatások feltételeinek szigorítása révén (például a munkanélküli járadéknak és a szociális segélyeknek is egyre nagyobb aránya 2012-ben már több mint 60 százaléka) kerül a legalsó jövedelmi ötödbe, míg az összes családi pótlék 42-43 százaléka folyik be ma már a legalsó jövedelmi ötödben élő háztartásokhoz – összegzi a Tárki.

(A Tárki kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok közel fele szegénységben és kirekesztettségben él.)