Kiderült, hogy miért szálltak el a költségvetési kiadások

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. április végi hiánya így 528,6 milliárd forintra teljesült – írja az NGM. A 2012. évben az államháztartás központi alrendszerének I-IV. havi hiánya 228,2 milliárd forintot tett ki

Április végén az egész évre tervezett 881,3 milliárdos deficit 60 százalékánál járunk.

A 2012. és a 2013. év költségvetésének teljesülése tekintetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes adónemeket érintő változások következtében (néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre) a két időszak összehasonlítása mindezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges. Az NGM szerint ki kell emelni ezek közül külön is az általános forgalmi adó bevételek alakulását jelentősen befolyásoló - a jogszabályváltozásból eredő - kiutalási határidők 45 napról 75 napra történő megemelésének hatását.

Ezen kívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei évi alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények.

Bevételek

A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 58 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – például a személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.

Pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első négy hónapjában 38,8 milliárd forint bevétele keletkezett. Tranzakciós illetékből az egész évre tervezett, több mint 300 milliárdos előirányzat 12,9 százaléka teljesült.

Kiadások

A központi költségvetés április végi kiadásai mintegy 455 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely egyebek mellett a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezen kívül az egyedi és normatív támogatások is nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely a közlekedési cégeknek juttatott támogatások eltérő ütemű kifizetéseinek tulajdonítható.

A részletes tájékoztatásból kiderült, hogy a költségvetési szervek kiadásai 2013. első négy hónapjában 1106,8 milliárd forintot tettek ki, amely 25,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, azonos időszak kiadásait. Ebben szerepet játszottak a 2012. május 1-jétől, illetve a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények kiadásai. 2012. május 1-jétől az egészségügyi fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények, 2013. január 1-jétől pedig a korábbi önkormányzati/megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények (óvoda kivételével), valamint a szociális szakellátási intézmények állami fenntartásba kerültek.

Mindezeken felül a korábban az önkormányzatok által ellátott egyes államigazgatási feladatokat (elsősorban okmányirodai feladatok, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek) 2013. január 1-jétől a járási kormányhivatalok látják el. Az e feladatot ellátó önkormányzati tisztviselők a járási hivatalok állományába kerültek. Az első négy hónapban a bérjellegű függő tételekkel együtt számított személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra, munkaadókat terhelő járulékokra fordított összegek 562,1 milliárd forintot tettek ki (2012 azonos időszakában ez 473,8 milliárd forint volt), fejtette ki az NGM.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok január-április havi teljesítése 771,2 milliárd forint volt, amely az előző évi hasonló időszaka kiadásainak 127,4 százaléka – derül ki az NGM tájékoztatójából.

Az év első négy hónapjában az uniós előirányzatokból a kedvezményezettek részére összesen 510,2 milliárd forint kifizetés történt, mely 170,6 milliárd forinttal haladja meg a 2012. évi azonos időszak kifizetéseit. A növekedéshez a strukturális kiadások járultak leginkább hozzá, a strukturális támogatásokra fordított 425,3 milliárd forint döntő részét pedig a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Széchenyi Terv) programjai (421,9 milliárd forint) tették ki.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2013. április végén 447,6 milliárd forintot tettek ki, 29,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 29,7 milliárd forintos szintet értek el, 7,7 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (417,9 milliárd forint) így összességében 22,1 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok 2013. április végi 98,5 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 56,8 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 41,7 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. április végén az Alapok együttes hiánya 11,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a 2013. évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok április végi 41,0 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 8,2 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 5,2 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezen felül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben.