Szűcs Tamás kiemelte: az Európai Bizottság elsődleges célja, hogy az uniós gazdságpolitikára tett javaslatai minél hatékonyabban megvalósuljanak, és ezáltal az Unió egésze, illetve valamennyi tagállama kikerüljön a gazdasági válságból.
"Olyan szakpolitikákra lenne szükség, amelyek egyaránt használnak az unió egészének, és valamennyi tagállamának. Ezeknek a politikáknak a végrehajtása a tagállamok elemi érdeke" - hangsúlyozta.
Hozzátette: a brüsszeli testületnek nem célja az, hogy egy országot minél tovább benntartson az eljárás hatálya alatt. „Ha teljesülnek az előírt feltételek, akkor megszűnik az eljárás az adott országgal szemben” – mondta.
Lapunk kérdésére, miszerint mi az a legrövidebb időszak, ami után hazánk ismét visszakerülhetne az eljárás hatálya alá, Szűcs Tamás azt mondta: nagyon markáns bejelentéseket kellene tennie ahhoz a kormánynak, hogy Brüsszel újra azt vizsgálja meg, hogy ismét az eljárás alá vonást javasolja Magyarországgal kapcsolatban. A képviseletvezető hozzátette: ha olyan költségvetési folyamatok indulnak be, amelyek veszélyeztetnék az előírt 3 százalékos hiánycélt, akkor legkorábban az őszi vagy a téli gazdasági előrejelzés közlésénél javasolhatná Brüsszel az eljárás megindítását.
Brüsszel a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó javaslata mellett közzétette az úgynevezett országspecifikus ajánlását is Magyarországgal. Az immár harmadik alkalommal elfogadott éves ajánlásban Brüsszel hét területen fogalmazott meg javaslatokat a magyar gazdaságpolitika számára. A bizottság többek között a pénzügyi szektorra kivetett külön terhek csökkentését, az alacsony keresetűek adóterhének enyhítését, valamint a szabályozott energiaárak fokozatos megszüntetését ajánlja a kormány számára.
Ezekkel kapcsolatban kérdésre válaszolva Szűcs Tamás elmondta: nincs jogi eszköze a bizottságnak arra, hogy kikényszerítse az ajánlások betartását például azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Az európai szemeszternek – amelynek keretében elfogadják az országspecifikus ajánlásokat – nem is ez, hanem a gazdaságpolitikai koordináció a célja. A 7 fő területre kiterjedő mintegy 50 ajánlással kapcsolatban elmondta: ezek közül 5-10-nél akár egy kötelezettségszegési eljárást is lehetne indítani, mivel konkrét uniós irányelvek betartásával függnek össze, azonban nem cél a szankcionálás az ajánlások betartásánál – monda.
Azzal kapcsolatban, hogy hat EU-tagállam haladékot kapott Brüsszeltől a deficitcél teljesítésére, Szűcs Tamás azt mondta: itt nem arról van szó, amit sok külföldi elemző hangsúlyozott, hogy a megszorítás versus növekedés vitában Brüsszel végre felismerte, hogy a növekedés beindítására kell fókuszálni. Valójában az történt, hogy 2009 óta felére csökkent uniós szinten az államháztartási hiány mértéke, ami lehetővé tette, hogy a bizottság kisebb módosítást valósítson meg korábbi politikája terén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.