Az MNB kiszámolta, hogy mekkorák a Varga-csomagok

2013-ban az ESA-hiány előrejelzésünk szerint a GDP 2,7 százaléka lehet, így prognózisunk a márciusi Inflációs Jelentéshez képest 0,2 százalékponttal csökkent – írják az MNB elenzői.. Az elmúlt hónapok költségvetési alapfolyamatai (elmaradó bevételek, vártnál kedvezőbben alakuló kiadások) összességében a GDP 0,3 százalékával kedvezőtlenebb egyenleget eredményeznének, azonban ennél nagyobb mértékben, 0,5 százalékponttal csökkentik hiányprognózisunkat a megismert új intézkedések (zárolások és bevételnövelő lépések). A költségvetési bevételek esetében a pénzügyi tranzakciós illetéknél jelentős elmaradás tapasztalható, így a magánszektortól származó befizetésekre és a kincstári komponensre vonatkozó prognózisunkat is csökkentettük – áll az Inflációs Jelentésben.

Kiemelik: a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében (áfa, jövedéki adó) szintén lefelé módosítottuk prognózisunkat a bejövő adatok értékelése alapján. Egyenlegvárakozásunkat javítja ugyanakkor, hogy a vártnál gyorsabb kifutás következtében a korhatár alatti ellátások, az árfolyamgát alacsonyabb igénybevétele miatt a lakástámogatások, valamint a hozamok csökkenése miatt a nettó kamatkiadások elmaradhatnak a korábban várttól. A kedvezőtlenebb egyenleg irányába mutató államháztartási folyamatokat kezelendő a kormány több lépésben egyenlegjavító intézkedéseket jelentett be, amelyek összesen a GDP 0,5 százalékával javíthatják az egyenleget 2013-ban.

Az intézkedések hatása fele-fele részben jelentkezik a kiadásoknál és a bevételeknél. 2014-ben az eredményszemléletű hiány a GDP 2,5 százaléka lehet a - Konvergencia Program alapján a költségvetésbe beépülő - szabad tartalékok teljes törlése esetén.

A kormánynak tehát marad a GDP 0,2 százalékát kitevő mozgástere a 2,7 százalékos hiánycélja eléréséhez. Frissített prognózisuk a márciusi Inflációs Jelentéshez képest 0,4 százalékos egyenlegjavulással számol, amihez az MNB várható veszteségtérítésének csökkenése mellett jelentős mértékben hozzájárulnak a kormányzati intézkedések.

A 2013 augusztusától hatályos adóemelések 2014-ben már teljes éves bevételnövelő hatást gyakorolnak. A kiadási oldalon a zárolások mellett egyes pénzbeli ellátások, valamint a közszférában az illetményalap szinten tartása és a dologi kiadások befagyasztása is javítja a 2014. évi egyenleget. Ezzel szemben az idei évi költségvetési alapfolyamatok (például a fogyasztási adók elmaradása) 2014-ben is a hiány növelése irányába hatnak. A fent bemutatott intézkedések és a pénzforgalmi folyamatok eredőjeként hiányprognózisunk a márciusi pályához képest a GDP 0,6 százalékával csökken. A GDP 0,15 százalékát kitevő egyenlegromlást okoz 2014-re vonatkozó előrejelzésünkben, hogy felülvizsgáltuk az adóbeszedés hatékonyságjavulásából származó többletbevételre vonatkozó feltételezésünket. 2013-ra továbbra is a GDP 0,1 százalékát elérő többletbevételt várunk, ami az év második felében jelentkezhet, így 2014-ben teljes éves hatásként a GDP 0,2 százalékát kitevő bevételre számítunk.

A 2012. évi jelentős keresletszűkítést követően 2013-ban a költségvetési politika már az aggregált keresletnövelése irányába hat. 2013-ra a fiskális keresleti hatást mérő mutatónk a GDP 0,7 százalékának megfelelő jövedelem-bővülést jelez, amely alapvetően a lakosság irányába történik, az egyéb szektorok felé pedig összességében semleges lehet a fiskális politika. A lakossági jövedelmek növekedését főként a járulékkedvezmények, az egykulcsos adórendszer kiteljesedése (félszuper-bruttó kivezetése), valamint az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelés okozzák. 2014-ben a fiskális politika összességében kismértékben keresletszűkítő lehet, ugyanakkor a lakosság irányába 0,4 százalékpontos lazítás várható (például pedagógus életpálya-modell következtében).

A ciklikusan igazított költségvetési pozíció (kiegészített SNA-egyenleg) figyelembe veszi, hogy mekkora egyenlegjavító hatása lehetne annak, ha az adóbevételeket a gazdasági ciklus nem térítené el trendjüktől, valamint azokat a fiskális költségeket is tükrözi, amelyek jelenleg az állami vállalati körben kerülnek elszámolásra (például közösségi közlekedés).

Hozzáteszik, a 2013. márciusi prognózishoz képest a gazdasági ciklus költségvetési hatásáról alkotott képük lényegében nem változott. 2013-ban és 2014- ben elméletileg a GDP 0,7, illetve 0,4 százalékának megfelelő adóbevétel javíthatná a kormányzati szektor egyenlegét, amennyiben a gazdaság felzárkózna a potenciális szintjéhez.

A bruttó államadósság az előrejelzési horizonton csökkenő pályát mutat: a mutató 2013-ban a GDP 79 százalékára mérséklődhet, 2014-ben pedig 78 százalék alá süllyedhet. Az elemzés a 2013. június 19-ig beterjesztett, az Országgyűlés honlapján megjelent törvényjavaslatokat veszi figyelembe.

Világgazdaság Online-->