Ennyi az átlagkereset Magyarországon

2013. január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 237 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 213 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 78 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg a 2012. január–áprilisit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,7 százalékkal, 205 700 forintra emelkedett.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (491 500 forint), ezt az információ és kommunikáció (440 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (382 700 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (157 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő-gazdálkodás, halászat (162 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A várakozásokat lényegesen meghaladva nőttek a bruttó bérek áprilisban az egy évvel ezelőttihez képest – írta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A nettó bérek növekedése 5,9 százalék volt, ami az áprilisi 1,7 százalékos infláció mellett 4,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett – tette hozzá.

A KSH szerint 2013. január–áprilisban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 770 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 11 960 forint juttatást kaptak ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. január–áprilisban átlagosan 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ezen belül a versenyszférában dolgozók rendszeres keresete, illetve a költségvetési intézményeknél a nem közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak alapilletménye a nemzetgazdaság átlagával megegyező mértékben nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 148 500 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 300, a szellemi foglalkozásúaké 195 200) forint volt, 4,7 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,7, a közszférában 4,5, a nonprofit szervezeteknél 5,7 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 239 100 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,9 százalékkal volt magasabb a 2012. január–áprilisinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően – vélte Suppan Gergely.

„A vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,5 százalékot” – prognosztizálta a közgazdász. „Amennyiben a pedagógus-életpályamodell bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat” – jegyezte meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte: „a KSH legfrissebb statisztikái alapján tovább folytatódik a január óta tartó kedvező trend, mely során az alacsony inflációs környezetben emelkednek a reálbérek. A keresetek vásárlóerejének növekedése fontos hajtóereje lehet a lakossági fogyasztás bővülésének”.

„Az alkalmazásban állók számánál szembetűnő, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők száma eddig nem látott szintre, 139 ezer fő fölé nőtt, azonban eközben a vállalkozásoknál az alkalmazásban állók száma 0,4 százalékkal csökkent, 1805 ezer főre. Utóbbi adatokból is jól kiviláglik a kormány gazdaságpolitikájának jellege: az állami szféra a foglalkoztatásban is terjeszkedik, azonban a vállalkozásoknál lassú lemorzsolódás látható” – írta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője.