A magyar agrárium nyerhet a horvát EU-csatlakozáson

A gabonafélék és olajos magvak termesztői, valamint a tej termékpálya szereplői örülhetnek legjobban Horvátország uniós csatlakozásának, de mások számára is tartogat lehetőséget az EU mostani bővülése. „Horvátország mezőgazdasági- és élelmiszerpiaca jelentősen védett volt eddig, a különböző élelmiszer-termékekre 10-20 százaléknyi vámot kellett fizetni. Ennek megszűnése jó lehetőséget jelent a hazai szereplőknek” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György.

Az agrárközgazdász kifejtette: „a horvát élelmiszeripar és mezőgazdaság nem versenyképes, ezért a csatlakozás az ország számára ezen a téren számos problémát fog okozni. Az élelmiszeripar gyengesége miatt nem tud majd versenyezni, a mezőgazdaság pedig szintén nem erőssége az országnak. Horvátország jelentős része nem alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, és a gazdaságok átlagos mérete mindössze négy hektár körül van.”

Raskó szerint a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számos területe joggal láthat új felvevőpiacot az uniós klubba frissen bekerült Horvátországban. „A tejtermékek feldolgozói biztosan növekedésre számíthatnak a kivitelt illetően, de hasonló a helyzet a gabonafélék, és az olajos magvak esetében is, amelyből Magyarország szintén jelentős mennyiséget szállíthat Horvátországba. Várhatóan lesz felvevőpiac sertéshúsra és malacokra is. Utóbbiakat a horvátok nem hízlalásra veszik, hanem kis súlyban sütik a turisztikailag kiemelt területeken” – mondta el Raskó.

Az agrárközgazdász szerint a kivitel bővülése jelentős lehet, és a növekmény évente akár elérheti a 100 millió eurót is csak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében.

A felfutás persze nem most kezdődik meg. „Horvátország uniós csatlakozása egy több éves folyamat végére tett pontot, ennek megfelelően az elmúlt években már dinamikusan fejlődött a hazai tejágazat déli szomszédunkhoz irányuló exportja” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója hozzátette: „a már meglévő piaci pozíciókra rásegíthet az uniós tejpiac állapota is, amely jelenleg keresletorientált. A kivitel növekedése tehát valószínűnek látszik, nem csupán Horvátország csatlakozása miatt, hanem a már meglévő csatornák bővülése, és a kereslet növekedése miatt is” – fogalmazott lapunknak Lukács László, aki szerint a vámok megszűnése természetesen további lendületet adhat a folyamatnak.

„Az exportlehetőségek a vámok megszűntével, és az egyszerűbb kereskedelmi szabályozással bővülhetnek, már csak azért is, mert a horvát tejtermelés és -feldolgozás nem áll olyan fokon, mint a magyar. Az ország uniós csatlakozása mindenképpen olyan előny, amely segíti a magyar tejágazat további terjeszkedését Horvátországban. A növekedés azonban nem teljesen egyszerű és egyértelmű. Horvátországan a tej termékpálya meglehetősen koncentrált, a tej termelésének, feldolgozásának és értékesítésének legnagyob része egy kézben van, emiatt pedig nem lesz egyszerű látványosan betörni a horvát piacra” – óv a túlzott elbizakodottságtól az ügyvezető.

"A horvát tejpiac, ha nem is zárt, de védekező, egy ilyen piacra való belépés nem csupán ár kérdése” – fogalmazott Lukács László. A növekedés fokozatosnak ígérkezik, és természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Horvátország összemérhető lenne a magyar tejágazat olyan hagyományos vevőivel, mint Olaszország, Ausztria vagy Németország – vélekedett az ügyvezető igazgató.

Új tengeri kijárat, új lehetőségek

„Horvátországba már eddig is szállítottak a hazai baromfiipar szereplői, elsősorban csirkéről és pulykáról volt szó” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke hozzátette: „ez a jövőben növekedhet, hiszen a horvát lakosság is jelenthet felvevőpiacot, valamint az ország tengeri kapcsolata is megnyithat új kereskedelmi lehetőségeket. Ez a tengeri kapcsolat a szójabehozatalban is jelentős lehet a jövőben.” Az elnök hozzátette: a jövőben esetleg tenyészanyagot, hibrideket, vagy naposcsibét is szállíthatnak a hazai baromfiágazat képviselői az újonnan EU-taggá vált szomszédunknak.