Egyre nagyobb a szakadék a fizetések között

Nem mindegy, hol lakunk

A lakossági munkaerő-felmérés adatai alapján 2012-ben Magyarországon kismértékben tovább nőtt a népesség gazdasági aktivitása az előző évhez képest. A növekedés nem volt általános. A gazdaságilag fejlettebb régiók közül Közép-Magyarországon és Nyugat- Dunántúlon, a kevésbé fejlett térségek közül Észak- és Dél-Alföldön emelkedett, a többi régióban az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult a gazdasági aktív népesség száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal átfogó munkaerő-piaci jelentéséből.

A javuló gazdasági aktivitású régiók mindegyikében bővült a foglalkoztatás, a többi térségben nem változott számottevően.

Az eltérő változások mellett a foglalkoztatási arány területi különbségei lényegében nem változtak az elmúlt év során. A gazdasági fejlettség differenciáltságának megfelelően Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl foglalkoztatási aránya lényegesen kedvezőbb a kevésbé fejlett térségekénél.

Összességében a foglalkoztatottak mellett a munkanélküliek száma is emelkedett 2012-ben. A növekedés a három legfejlettebb régiót érintette. Ugyanakkor három kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld) csökkent a munkanélküliek száma, elsősorban a közfoglalkoztatás kiszélesedésével összefüggésben. (Dél-Alföldön nem változott lényegesen a számuk.) A gazdaságilag fejlettebb régiókban emelkedett vagy stagnált a munkanélküliségi ráta, míg a kedvezőtlenebb gazdasági adottságú területeken mérséklődött.

Így a munkanélküliségi szintet tekintve a területi különbségek kissé csökkentek. A munkanélkülieken belül a férfiak vannak többségben, leginkább Közép-Magyarországon, ahol részarányuk 59 százalék.

A közigazgatásban többen dolgoznak

A foglalkoztatottak legnagyobb része alkalmazottként jelenik meg a munkaerőpiacon. Az alkalmazotti létszám ugyan összességében nem változott jelentősen, összetétele azonban némileg módosult. Ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás kiszélesedése, javarészt fizikai munkát kínálva. Így Közép-Magyarország kivételével minden régióban emelkedett a költségvetési szféra létszáma. Ugyanakkor a versenyszféra munkaerő-kereslete csak egyes ágazatokban és térségekben nőtt, összességében a vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma csökkent vagy stagnált a régiókban.

A jelentősebb létszámot foglalkoztató gazdasági ágakat tekintve, 2012-ben az országostól eltérően Nyugat-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön bővült az ipar foglalkoztatási szintje. A kereskedelmi alkalmazottak száma valamennyi régióban mérséklődött. Ugyanakkor a közigazgatásban alkalmazásban állók száma 2012-ben minden régióban bővült, a már említett közfoglalkoztatás kiszélesedéséből eredően. Ez utóbbi magyarázza a részmunkaidős foglalkoztatás csökkenését is, ugyanis a közfoglalkoztatás a korábbiaktól eltérően 2012-ben többségében teljes munkaidőben történt. Így a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma csak Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon növekedett, Nyugat-Dunántúlon lényegében stagnált, a többi régióban visszaesett.

Nőtt a szakadék a régiók között

2012-ben tovább távolodtak egymástól a gazdaságilag fejlettebb és a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók alkalmazottainak átlagkeresetei. Ebben szerepet játszik a kevésbé fejlett régiókban az év során nagyobb súllyal megjelenő, alacsonyabb keresetű közfoglalkoztatottak átlagot befolyásoló hatása. A legmagasabb, közép-magyarországi bruttó átlagkereset több mint másfélszerese volt a legalacsonyabb alföldi régiókénak.

A munkanélküliség előzőektől eltérő szempontú vizsgálatát teszik lehetővé a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszter alapú adatai. Ezek a többi adatforrás alapján megfigyelthez hasonló jellegű területi különbségeket mutatnak, melyek nem változtak számottevően az előző évhez képest. Az éves átlagok szerint minden régióban mérséklődött az állami munkaközvetítő irodákban nyilvántartott álláskeresők száma. A csökkenés üteme Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb és Közép-Magyarországon a legkisebb.

Bár az előző évhez képest – az északalföldi nők kivételével – mindkét nem álláskeresői kevesebben voltak, a csökkenés azonban minden régióban a férfiaknál volt intenzívebb. Így 2012-ben a férfi álláskeresők aránya 49 százalékra mérséklődött. Az álláskeresőkön belül a megváltozott munkaképességűek száma öt régióban csökkent, ugyanakkor Észak-Magyarországon és Közép-Magyarországon kissé növekedett. Az álláskeresők összességére jellemző mérséklődéstől eltérően a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők köre bővült 2012-ben, leginkább Közép-Magyarországon, legkevésbé Észak- Magyarországon.

Kevesebb a tartós munkanélküli

A tartósan nyilvántartott álláskeresők ugyanakkor Közép-Magyarország kivételével minden régióban kevesebben voltak az egy évvel korábbinál, 46 százalékukat a munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlenebb helyzetű Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön regisztrálták. Számuk e térségekben az előző évhez képest 8, illetve 0,9 százalékkal csökkent. A mérséklődés nagyrészt a közfoglalkoztatási programnak köszönhető. Az egy évvel korábbihoz képest kevesebb betöltetlen álláshelyet jelentettek be az állami munkaközvetítőkhöz. Egy bejelentett betöltetlen álláshelyre 16 nyilvántartott álláskereső jutott, a legkevesebb (9) Nyugat-Dunántúlon, a legtöbb (35) Dél-Dunántúlon.

A munkanélküliek passzív ellátási formái közül az álláskeresési járadékban részesülők éves átlagos létszáma minden régióban csökkent 2011 és 2012 között az ellátási rendszer átalakítása következtében (az álláskeresési járadékot például 3 hónapra csökkentették – A szerk.).

Ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon a térség álláskeresőin belül nagyobb hányadban voltak jelen, mint az ország kedvezőtlenebb adottságú térségeiben, összefüggésben a jogosultsághoz szükséges munkaviszony gyakoribb előfordulásával. Hasonló okból az álláskeresési segélyben részesülők Észak-Alföldön az átlagosnál jóval kisebb (0,7 százalék), Nyugat-Dunántúlon nagyobb (3,3 százalék) részarányt képviseltek a nyilvántartott álláskeresőkön belül.

Az előbbieknél lényegesen szélesebb réteget jelentenek a szociális ellátásra jogosult álláskeresők, akik aránya szoros összefüggést mutat az egyes régiók gazdasági fejlettségével. Az ilyen ellátottak már kimerítették a munkanélküli ellátásra való jogosultsági időt. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatottak létszáma – a nyilvántartott álláskeresőkhöz hasonlóan – Észak-Alföldön volt a legnagyobb és Nyugat-Dunántúlon a legkisebb. A támogatottak átlagosan 67 százaléka közmunka programokban vett részt. Arányuk a jobb gazdasági adottságú Közép- Magyarországon és az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Észak-Alföldön volt a legmagasabb (egyaránt 70 százalékos) és Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (60 százalékos).