Pánik az eurózónában

Mindenki elpártolt a portugál kormány mellől: a lisszaboni tőzsde reggel hatszázalékos eséssel nyitott, vezető indexe a PSI 5,4 százalékos csökkenése még az egyiptomi válságot érző európai piacokon is a legrosszabb érték volt, Portugáliában pedig 15 éve a legnagyobb zuhanás. Az állami kézben lévő Banif bank részvényeinek ára 43 százalékot esett.

Nem jobb a helyzet az állampapírok piacán sem: a tízéves kötvények hozama jóval a veszélyes hétszázalékos szint fölé, 8 százaléka közelébe kúszott, a tegnapi 6,4 pontos szintről kilőve folyamatosan emelkedik. A CDS egy nap alatt 97 pontot emelkedett, délelőtt 501 ponton állt az ötéves állampapírok esetében.

Mindez azt mutatja: gyakorlatilag nincs jó megoldás a kabinet jelenlegi válságára. A piacok ugyanis azt is büntetik, hogy Pedro Passos Coelho miniszterelnök kedd este nem jelentette be lemondását, annak ellenére, hogy kabinetje gyakorlatilag szétesett. Miután hétfőn, a hivatalával szembeni meggyengült bizalomra és a társadalmi elfogadottság hiányára hivatkozva távozott Vítor Gaspar pénzügyminiszter, kedden, utódjának személye elleni tiltakozásul lemondott Paulo Portas külügyminiszter.

Ez már önmagabán is elég lenne az amúgy is nehéz helyzetben lévő kormány bukásához. Ám Portas egyben a kisebbik koalíciós partner, a CDS vezetője, akit a párt összes kormánytagja szerdán követhet.

Passos Coelho lemondta mai berlini útját – a német fővárosban az ifjúsági munkanélküliség elleni uniós programot indítják el, ez a probléma szintén súlyosan érinti a dél-európai országot. Elmarad a mai kormányszóvivői tájékoztató is – ez önmagában még nem is lenne érdekes, az indok annál inkább: folytatják, amint „a politikai helyzet világossá válik”.

A portugál kormány 2011 nyarán került hatalomra, néhány hónappal az után, hogy az ország 78 milliárd eurós mentőhitelhez jutott az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az ennek fejében (még a választások előtt aláírt nyilatkozatukkal) vállalt szigorú költségvetési konszolidáció miatt mára 25 százalékra apadt a kormányfő népszerűsége, a 18 százalékos munkanélküliség és a megszorítások miatt rendszeresek az utcai tiltakozások és a sztrájkok.

A kormány áprilisban már a bukás szélére sodródott, amikor az ottani alkotmánybíróság az idei költségvetés több intézkedését – például a 13-ik és 14-ik havi illetmények elvételét – megsemmisítette. Akkor költségvetési zárolásokkal tudta az ország elkerülni az államcsődöt, és azóta a hitelező trojka is elfogadta az időközben újraírt büdzsét. Sőt, nyár elején a portugálok tíz- és ötéves állampapírjaikkal is visszatértek a piacokra. A jó hangulatot az általános európai nyugalmon túl az is javította, hogy Portugália haladékot kapott a mentőhitel visszafizetésére.

A visszaszerzett bizalom azonban mostanra eltűnt, és az is kérdés, a 78 milliárdos nemzetközi hitel elegendő lesz-e az államcsőd elkerülésére. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a görögöknél is újra erősödnek a válság jelei – emeli ki a Reuters. Athénnak ugyanis két napja van arra, hogy bemutassa, hogyan teljesíti a hitelezők által megszabott feltételeket. A privatizációs tervek eddig nem teljesültek, a közigazgatás reformja továbbra is várat magára, miközben a kormány ott sem stabilabb, mint Lisszabonban. A görögöket azonban fenyegeti az a veszély, hogy a trojka nem folyósítja a segélyhitel következő részletét.

A két országból érkező aggasztó hírek nyomán az euró is gyengült: a dollárhoz viszonyított árfolyama 1,30 alatt volt, ez május vége óta a legrosszabb érték.