„A bizalom és a hitelessé alapvetően összetartozik. Arra jutottam a HEBC jelentését olvasva, hogy a bizalom egy számokban mérhető, és egzakt módon kifejezhető fogalom” – mondta el Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves, „Bizalom és Hitelesség” című jelentésének bemutatásán.
A kormánynak a gazdaságpolitikai környezet kialakításánál is figyelembe kell venni a minket körülvevő környezetet. 2010-ben egyből megértettük, az a durva leegyszerűsítés, hogy világgazdasági válságként fogjuk fel a helyzetet. Ázsiai barátaink jogosan kérik ki ezt maguknak, hiszen náluk 5-8 százalékos növekedés van – emelte ki az államtitkár.
Szijjártó elismételte, a kormány stratégiájának egyik ága a keleti nyitás. „Magyarország nyitott gazdaság, így az export döntően befolyásol. Ha az export 76 százaléka egy irányba – Európába – megy, akkor az lehet, hogy nem jó, inkább érdemes két lábon állni” – tette hozzá.
A kormány azt szeretné, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada Európán kívülre irányuljon.
„A válság után nem lesz semmi olyan, mint korábban volt. Új gazdaságpolitikai eszközöket kell használunk, ha sikeresek akarunk lenni. Ezért tűztük ki azt a célt, hogy Európa termelési központja legyünk” – emelte ki Szijjártó.
Átalakítottuk az adórendszert, és valódi közteherviselést vezettünk be – mondta a vállalatvezetők felé fordulva Szijjártó, aki ebből levezette a bizalom helyreállását is. Mert leszorították a költségvetési hiányt, és kikerültünk az uniós túlzottdeficiteljárás alól.
Ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint 3 évvel ezelőtt, amihez a HEBC tanácsai is hozzájárultak – mondta Szijjártó, utalva az új Munka törvénykönyvére, és beszélt a képzési rendszer átalakításáról is. Közben a GDP 1,7 százalékával építettük le a bürokrácia mértékét – sorolta az újabb sikert Szijjártó.
Mindezek eredményeként csökken a rezsiköltség, az adósság, nőnek a reálbérek, és a hiány is 3 százalék alatt van – vonta le a következtetést Szijjártó, arról nem beszélve, hogy a rezsicsökkentés miatt 2013 első negyedévében bezuhantak az energetikai beruházások-
A külföldi tőkebefektetések értéke tavaly év végére elérte a 78,5 milliárd eurót, ami a GDP 80,3 százaléka. Ez ma közép-európai térségben a legmagasabb. Tavaly több mint 10 milliárd euró volt az FDI, ám az egyszeri tételektől megtisztítva is több mint 3 milliárdos volt az FDI beáramlása – mondta Szijjártó. Elemzők ugyanakkor inkább arról szoktak beszélni, hogy a bankok feltőkésítése miatt – ami a bankadó és a végtörlesztés miatt következett be – ennyire kedvezőek az FDI számok.
A német vállalatok 2010 óta több mint 14 ezer munkahelyet hoztak létre Magyarországon – hangsúlyozta Szijjártó. Az amerikai-magyar sikertörténetet is tovább fogjuk írni a nyáron – tette hozzá. Szerinte a francia vállalatok is közel 5 ezer munkahelyet hoztak létre.
Már 28 nagyrészt nemzetközi vállalattal kötöttünk stratégiai megállapodást. A magyar kkv-k akkor tudnak sikeressé válni, ha beszállítókká tudnak válni – ebben is segítenek a megállapodások.
A bizalom nagyon fontos kérdés, és Szijjártó megígérte, ebben számíthatnak a kormányra. Az adósság csökkentésével párhuzamosan növeltük a versenyképességet, és politikai stabilitást is elértünk – zárta szavait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.