Jön a szuperárfolyamgát?

Ma tárgyalnak a kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői a lakossági devizahitelesek gondjait megoldani hivatott újabb mentőcsomagról. A kabinet által előterjesztett megoldási javaslatokról ugyanakkor egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy azokkal sem a hitelintézeti szektort, sem a költségvetést nem akarják túlzott mértékben megterhelni.

Minden devizaadósnak kötelező lesz igénybe vennie a most készülő legújabb mentőcsomagot – mondta a múlt héten egy interjúban Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hozzátette azt is, ha valaki külön nyilatkozik, hogy ki akar maradni belőle, erre lesz lehetősége. Bizonytalan viszont, hogy pontosan kiket mentenének meg. A kormányzati nyilatkozatok alapján korábban a legvalószínűbbnek az tűnt, hogy a lakáscélú devizahiteleseknek nyújtanak segítséget, ám Rogán Antal a hétvégén azt mondta, hogy minden devizaadóst megmentenének.

Újabb javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank cikksorozata közölt. Balog Ádám, az MNB alelnöke és Nagy Márton, a jegybank igazgatója harmadik cikkükben azt írták, hogy az árfolyamgátat vonzóbbá tenné, ha az árfolyamveszteség terheinek egy részét levennék a hitelesek válláról. Ez szerintük egyrészt az ötéves könnyített időszak – akár a futamidő végéig történő – meghosszabbításával, másrészt a 180 forintos frankárfolyam feletti tőkerész bizonyos mértékű – akár teljes – elengedésével képzelhető el. A jegybank szakemberei ugyanakkor hangsúlyozzák: nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltásra gondolnak, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítására, amelynek eredményeként az adósság árfolyamkockázata teljesen megszűnne.

„Kedvező, hogy nem egy összegben kellene leírni a veszteséget a bankoknak, hanem az elnyújtva keletkezne” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi régiós elemzője kiemelte, tisztázatlan, hogy az árfolyamkockázat megoszlik-e az államháztartás és a bankszektor között. A teher kezelhető mértékű lenne, ha megoszlana – vélekedett a közgazdász. Orbán Gábor azt mondta, még idén elindulhat az új mentőprogram, és „nem zárható ki, hogy erre állami pénz is lesz”.

Orbán Gábor kötelező belépésre utaló szavai összecsengenek az MNB tegnap publikált cikkének utolsó mondatával (ám Orbán nem az árfolyamgátat preferálja). Balog és Nagy azt írja, hogy a jelenlegi helyzethez képest a devizahitel-adósok „mindegyikének árfolyamgátba való belépésével” párhuzamban a mostani árfolyamon számolva a jövőben évi 30–40 milliárd forint körüli költségterhet jelentene.

Mivel még sok a bizonytalanság, így várhatóan sokat kell várniuk a hiteleseknek. Rogán jelzése szerint a szeptemberi eleji frakcióülésen fogja a Fidesz tárgyalni a devizahiteles mentőcsomagot, de nem biztos, hogy ott a végső forma is megszületik.

A jegybank adatai szerint a hazai háztartásoknál lévő devizahitelek állománya június végén 3877,8 milliárd forintot tett ki: ennek 47 százalékát adták a lakáscélú kölcsönök.

A CDS-felár is drágított

A devizahiteleken a „bankok évente összesen 60–70 milliárd forint többletbevételt tudtak elérni az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével” – írják az MNB vezetői. Gárgyán Eszter szerint ez azt sugallja, hogy a terhek nagyobb részét a bankokra próbálják majd hárítani. „A kamatemelést és az árfolyamrés szélesítését a piaci feltételek változása okozta” – mutatott rá a Citi közgazdásza. Kifejtette, hogy a kamatok a kockázati felárak emelkedésével növekedtek. Hasonló véleményének adott hangot Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke is. A törlesztőrészletek alakulásakor az irányadó svájci kamat alakulásán kívül hazánk országkockázati felárának változását is figyelembe kell venni – mondta Gyuris. Magyarország CDS-e a válság előtti években átlagosan 1,9 százalék volt, 2008 és napjaink között viszont 3,9 százalékra nőtt – tette hozzá.