Ennyi az átlagkereset Magyarországon

2013. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 600, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 220 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 500 forint volt - közölte a KSH.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,2 százalékkal haladták meg a 2012. január–júliusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,2 százalékkal, 207 300 forintra emelkedett.

"A várakozásoknak megfelelően, 2,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek júliusban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 3,7 százalék volt, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett 1,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett" – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Szerinte a bérnövekedési ütem ugyan lassult, ez azonban bázishatás következménye, mivel egy évvel ezelőtt jelentősen nőttek az egészségügyi bérek.

A KSH szerint a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (484 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (431 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (389 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (152 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–júliusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 400 forint – az adóés járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 900 forint juttatást kaptak ezen a címen.

2013. január–júliusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 198 300) forint volt, 4,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,8, a nonprofit szervezeteknél 3,2 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

A 240 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal volt magasabb a 2012. január–júliusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Suppan Gergely szerint idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. "A pedagógus és egészségügyi béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét" – tette hozzá. Kiemelte, hogy a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy "a kormány intézkedései pozitív hatással bírnak a vállalkozások számára is, hiszen a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseivel együtt elősegíti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás bővítését is". Kifejtik, hogy a munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, továbbá hozzájárulhat a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is.