Örömünnep a piacokon, de most jönnek az idegtépő napok

Fellélegeztek a piacok, miután a Lawrence Summers bejelentette, hogy kiszáll az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve elnöki posztjáért folyó versenyből.

Summers azért lépett vissza, mert nem személye sok vitát váltott ki a politikai döntéshozók között, és úgy érezthete, hogy olyan Fed-elnökre van szükség, aki szélesebb körű bizalmat élvez.

Pedig Barack Obama korábbi tanácsadóját, Summerst támogatta. A Harvard korábbi vezére ugyanakkor mégis úgy látja, hogy megosztottság alakult volna ki, ami nem szolgálja az USA érdekét. Summers Obamának küldött levelében írta mindezt.

Az amerikai államkötvények hozamszintjei meredeken csökkentek Summers bejelentése után, hiszen így a legesélyesebb Janet Yellen, a Fed jelenlegi alelnöke lett az elnöki pozícióra. A 10 éves államkötvények hozam eltávolodott a fontos, 3 százalékos szinttől, és 2,8 százalék közelébe süllyedt a hozam.

Yellen lazább monetáris politikai nézeteket képvisel Summersnél, vagyis a piaci szereplők azt gondolják, hogy tovább fennmaradhat a pénznyomtatást, ha a Fed jelenlegi alelnöke ülhet Ben Bernanke székébe jövőre.

A világ vezető tőzsdeindexei komoly erősödést mutattak. A német DAX, a francia CAC-40, valamint az angol FTSE 100 index 1 százalék körüli emelkedést mutat. A hír az USA határidős piacain is komoly ralit eredményezett. A Dow Jones határidős index 14 500 közelében mozog, a Standard & Poor’s 500 pedig egy pontra van az 1 700-as szinttől. A laza monetáris politika fennmaradásával kapcsolatos várakozás felerősödése pedig új történelmi csúcs felé lökheti a legnagyobb tőzsdeindexeket.

A dollár gyengülésnek indult a vezető devizákkal szemben – hiszen a mennyiségi enyhítés folytatása nyomás alatt tartja a deviza árfolyamát –, amellyel párhuzamosan az arany emelkedésnek indult. A nemesfém közel 1 százalékkal erősödött, és stabilan 1 300 dollár felett mozog az unciánkénti ár.

A feltörekvő piacokon is erősödéssel reagáltak az eszközök. A forint árfolyama a 300-as szint alá süllyedt az euróval szemben a hangulatjavulással párhuzamosan. A kockázatosabbnak tartott – nagyobb kamattartalmú – devizáknak stabilitást adott a hír.

Annyi biztos, hogy Yellen jelölésével – vagyis azzal, hogy ő válthatja Bernankét 2014 elején – inkább a laza monetáris politikát pártoló galambok kaphatnának muníciót.

Ugyanakkor most nem nyugodhatnak meg teljesen a befektetők. Egyrészt, még nem biztos Yellen megválasztása. Másrészt, a figyelem középpontjában továbbra is a Fed maradhat, hiszen a központi bank kedden és szerdán tartja kétnapos kamatmeghatározó-ülését, ahol a tisztségviselők dönthetnek a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program (QE3) csökkentéséről. Elemzők szerint a Fed 10 milliárd dollárral vághatja vissza a vásárlásokat, ám a legutóbbi viszonylag gyenge munkaerő-piaci adatok tükrében valószínűleg felerősödik a galambok hangja.

A tavaly szeptemberben indított program bevezetése után javulást mutattak a makrogazdasági adatok: a munkanélküliségi ráta 8,3 százalékról kevesebb mint egy év alatt 7,3-ra csökkent. Ugyanakkor ez nem feltétlenül mutat javulást, hiszen az elmúlt negyedévben mért havi 155 000 új munkahely elmarad a korábbi teljesítménytől. További nehézség a döntéshozók számára, hogy az infláció elmarad a célnak tekintett 2 százalékos szinttől, ami a laza monetáris politika fenntartását indokolja.

Ha szerdán a várt 10 milliárd dollárosnál kisebb mértékben csökkentené a 85 milliárdos programját a Fed – vagy egyáltalán nem nyúlna a QE3-hoz –, akkor a piacok újabb lendületet vehetnének, ami jótékony hatással lehetne a forint árfolyamára is.

Ellenkező esetben – egy 10 milliárdosnál nagyobb szigorítás – viszont kockázatkerülés alakulhat ki, ami a tőzsdék lejtmenetéhez és a kötvényhozamok emelkedéséhez vezetne. Ez pedig a forintot is nyomás alá helyezné, és újra a gyengülés lehetne a meghatározó irány.

Világgazdaság Online-->