Büdzsé: a régi hiánycél felett, az új alatt a deficit

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 13,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6,6 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,4 milliárd forintos deficittel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének 2013. szeptember végi hiánya így 949,0 milliárd forintra teljesült - közölte az NGM.

Az NGM szerint a kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy azok egymáshoz képest időbeli elcsúszással teljesülnek. A bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre. Ki kell emelni azt is, hogy egyszeri nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó több mint 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt - négy ütemben történő - befizetésének háromnegyed része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.

Bevételek

A központi költségvetés szeptember végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 500 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak a helyi önkormányzatok befizetései és az egyéb bevételek is.

Társasági adóból a központi költségvetésben az év első kilenc hónapjában 141,8 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaki értékének 96,4 százaléka. "Az elmaradás hátterében a kedvezményes, 10%-os adókulcs kiterjesztése áll" - írta az NGM.

A hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben szeptember végéig 9,3 milliárd forint bevétel realizálódott, amely teljesítés 4,9 milliárd forinttal meghaladja a 2012. év első kilenc hónapjában befolyt bevételt.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron szeptember végéig a központi költségvetésnek 102,2 milliárd forint bevétele keletkezett, amely 62,0 milliárd forinttal magasabb a 2012. év azonos időszakának befizetésénél.

Az év első kilenc hónapjában az általános forgalmi adóból 2051,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összegtől 52,0 milliárd forinttal maradt el. "Az alacsonyabb teljesülés hátterében jellemzően a kiutalás nagyobb volumene játszik szerepet" - közölte az NGM.

A GKI Gazdaságkutató elemzésében hétfőn azt írta, hogy: "az idei év egészére tervezett áfa bevételi szinthez képest kb. 260 milliárd forintos elmaradás valószínűsíthető, amiből mintegy 200 milliárd forint a remélt, de nem megvalósult fehéredés számlájára írható és csak 60 milliárd forint magyarázható a kiskereskedelmi forgalom alakulásával".

Banai Péter Benő a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta, hogy "a fogyasztási, forgalmi típusú adóknál az NGM szerint – ahogy azt már a Konvergencia Program is tartalmazta – várható elmaradás, főképp a költségvetés jóváhagyásakor feltételezett inflációhoz képest jóval alacsonyabb inflációs szint miatt. (Az alacsonyabb infláció közvetlen hatásában kedvezőtlen a költségvetés részére; a gazdaság egésze szempontjából pozitív folyamat.) A várható bevétel-elmaradás ugyanakkor kisebb a GKI által jelzettnél. A jelenlegi prognózisaink alapján az alacsonyabb fogyasztási, forgalmi bevételek mellett is biztonsággal teljesíthető a 2,7%-os hiány – köszönhetően az Országvédelmi Alap jelentős tartalékainak, az Országgyűlés és a Kormány eddigi intézkedéseinek és a gazdaság bővülő teljesítményének".

Az NGM szerint pénzügyi tranzakciós illeték soron a költségvetésnek az év első kilenc hónapjában 139,0 milliárd forint bevétele keletkezett. Ez az egész évre tervezett, több mint 300 milliárdos cél 46,2 százaléka.

Kiadások

A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés szeptember végi kiadásai mintegy 1087 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények – pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények – kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

Kamategyenleg

A korábbi évekhez képest – a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás és az adósságcsökkentés eredményeként, a mérséklődő hozamoknak is köszönhetően – a nettó kamatkiadások csökkentek. A kamatkiadások 2013. I-IX. hónapban 902,2 milliárd forintot tettek ki, 6,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 85,6 milliárd forintos szintet értek el, 16,8 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok 2013. szeptember végi 213,0 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 158,5 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 54,5 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. szeptember végén az Alapok együttes hiánya 18,7 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok szeptember végi 54,8 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszaki értékénél kisebb lett. Az alapok összes bevételei 17,4 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 29,6 milliárd forinttal magasabban teljesültek. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése – az előirányzatnak megfelelően – alakult magasabb összegben. Továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint a Nemzeti Kulturális Alap idei kiadása is nagyobb lett.

A módosított előirányzat (10 50,8 milliárd) forint 90,3 százalékán áll a hiány szeptemberben. A szeptemberig felhalmozott, közel 950 milliárd forintos hiány ugyanakkor a korábban tervezett 879,8 milliárdnál nagyobb.

Mivel az NGM az utóbbi időszakban azt hangsúlyozta, hogy 3 százalék alatt marad a hiány, ezért a Világgazdaság megkérdezte a tárcát, hogy elérhető-e a 2,7 százalékos, tervezett hiánycél. „Az idei évi 2,7 százalékos hiánycélt továbbra is tarthatónak ítéljük meg” – válaszolta a Világgazdaságnak Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.Világgazdaság Online-->