Így változhat az adózás: Minden, amit tudni kell

Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó

Családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény

A pénteken benyújtott javaslat értelmében 2014. január 1-jétől bevezetésre kerül a családi járulékkedvezmény, amely azon magánszemélyek számára kedvező, akik nem tudják igénybe venni a személyi jövedelemadóban a családi kedvezményt teljes összegben.

A családi járulékkedvezmény csökkentené a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (egyéni járulékok) összegét. Ezen kedvezményt a biztosított és házastársa, élettársa együttesen is érvényesíthetik. A kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban azonban az adózási adminisztráció is növekedhet.

Fontos megjegyezni, hogy a családi járulékkedvezmény igénybe vétele nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságát.

Utalvány

A javaslat az utalványok egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének feltételeit további feltétellel egészíti ki: az utalvány akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak – a korábbi feltételek mellett –, ha az nem visszaváltható.

Üzletpolitikai célú juttatások

A javaslat értelmében a nyilvánosan meghirdetett kampány keretében árengedmény, vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, valamint áruminta magánszemélyek széles körének történő juttatására a jövőben nemcsak kifizetőnek minősülő – azaz magyar – társaságnak, hanem külföldi társaságnak is adómentesen lesz lehetősége.

Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program

A javaslat értelmében az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok hatósági nyilvántartásba vétele megszűnik. A kedvező adózáshoz szükséges feltételek nagy része változatlan marad, többek között a programban részt vevő munkavállalók legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő, akik a megszerezhető értékpapírok együttes névértékének maximum 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek. További feltételként a jogalkotó kikötni tervezi, hogy a jogosultak körét meghatározó ismérv és az elismert program keretében juttatásra vonatkozó jogosultság nem kapcsolódhat a munkavállaló, vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez.

Kamatkedvezmény, adómentes juttatás

Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket jövedelemként nem szükséges figyelembe venni. A tervezet szerint ugyanis amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.
 
Továbbá adómentes juttatásnak minősül a javaslat alapján a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.

Tartós befektetési számla

A javaslat alapján a tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírok átalakítása (kicserélése) esetén, amennyiben az új értékpapír vagy az értékpapírért kapott pénzeszköz 15 napon belül elhelyezésre kerül a tartós befektetési számlán, a lekötési időszak nem szakad meg. Következésképpen, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség sem keletkezik. Korábban a magánszemély részéről szükséges volt egy nyilatkozat megtétele arról, hogy az átalakított, kicserélt értékpapír vonatkozásában szerzett új értékpapírt vagy pénzeszközt a tartós befektetési számláján kívánja elhelyezni.

Biztosítások

A javaslat módosításokat tartalmaz a kockázati biztosítás fogalma és a kockázati biztosítás adómentes díja, valamint a teljes életre szóló életbiztosításokkal összefüggésben. A további, biztosításokat érintő jogalkalmazást segítő pontosítások mellett az Eho törvény kiegészítése bizonyos biztosítások (pl. az eszközalap/díjtartalék 80 százalékos arányban értékpapírt tartalmaz) esetében a 6% százalékos egészségügyi hozzájárulás alól mentességet biztosít.

Hallgatói munkaszerződés

A javaslat alapján a biztosítás nem terjedne ki arra a hallgatóra, akit a hallgatói munkaszerződés alapján a képzés részeként, vagy képzési program keretében megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak. Következésképpen, az e hallgatók részére jutatott jövedelem vonatkozásában egyéni járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem keletkezne.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A javaslat szerint az adóhatóság 2014. január 1-jétől hivatalból törölné az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget amennyiben hivatalos úton értesül a kötelezettség megszűnéséről. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség javaslatban foglalt havi összege 2014-ben havi 6 810 forint (napi összege 227 forint).

A jövedelem átszámítása

A javaslat célja egyszerűsíteni a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra történő átszámításának szabályait az alábbi módon: amennyiben a jövedelem adóját
- havonta kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap 15. napján,
- negyedévente kell megállapítani, a jövedelemszerzés negyedévének utolsó hónapjának 15. napján,
- évente kell megállapítani, az adóév december 15. napján
- érvényes árfolyamot lenne szükséges alkalmazni.

Az egyéni vállalkozó és a járulékfizetésre kötelezett magánszemély által külföldi pénznemben megszerzett bevétel átszámítására a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell majd alkalmazni.

Munkáltatót terhelő adminisztráció

Amennyiben egy külföldi vállalat (pl. a társaság anyavállalata) a magyar társaság munkavállalói részére a munkaviszonyra tekintettel jövedelmet juttat (pl. értékpapír alapú juttatás), a magyar munkáltatónak a javaslat értelmében kötelezettsége kifizetőként eljárni az ilyen jövedelem vonatkozásában, feltéve, hogy a juttatás adóterheinek elszámolásához a szükséges információkkal rendelkezik. (Jelenleg ez csupán lehetőség a magyar társaság számára.) 

Harmadik ország állampolgár magánszemélyek biztosítási helyzete

A javaslat alapján a harmadik országbeli magánszemélyek két évet nem meghaladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes lenne mind az egyéni járulékfizetési kötelezettség alól, mind a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. A két évet meghaladó munkavégzés esetében az egyéni járulékfizetési kötelezettség alól továbbra is biztosított lenne a mentesség, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
- a munkavégzés két éven túli meghosszabbítása a kirendelés kezdetekor előre nem látható ok miatt következik be,
- továbbá ez a körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő egy év után merül fel,
- a munkavégzés két éven túlra történő hosszabbítását a magánszemély az adóhatóság részére 8 napon belül bejelenti.

A javaslat azonban a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége alól nem mentesíti a magánszemélyt, azaz amennyiben a magánszemély magyarországi munkavégzése a két évet meghaladja, a munkavégzés kezdetétől (visszamenőleg) szükséges a szociális hozzájárulási adó megfizetése.

A 2013. január 1-jét megelőző kiküldetések esetében is további könnyítés, hogy a kétéves mentes időtartamot 2013. január 1-jétől szükséges számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre. Így legkorábban ettől az időponttól lenne szükséges az egyéni járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése.

Társasági adó

Kapcsolt vállalkozás kutatás-fejlesztési tevékenysége

A Javaslat alapján, a társasági adóalap csökkenthető a kapcsolt fél által, saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő közvetlen költségek összegével, az előírt feltételek teljesülése esetén. A csökkentő tétel abban az esetben alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával a közvetlen költségek összegére, valamint a levonható tétel nagyságára vonatkozóan, illetve ha ezek a költségek igazolhatóan kapcsolódnak mind az adózó, mind pedig a kapcsolt fél bevételszerző tevékenységéhez. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel; továbbá mindkét fél a társasági adóbevallásában ehhez kapcsolódóan adatszolgáltatásra kötelezett.

Bejelentett részesedés feltételeinek könnyítése

Módosulnak a bejelentett részesedésre vonatkozó feltételek oly módon, hogy a részesedésszerzés megkövetelt legkisebb mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, míg a bejelentési határidő 60 napról 75 napra tolódik ki.

Önellenőrzés nem jelentős hiba esetén

A Javaslat alapján módosul a nem jelentős összegű hiba társasági adó szerinti kezelése. Az ilyen hiba vonatkozásában megszűnik az önellenőrzési kötelezettség, azt a feltárás napját tartalmazó adóév adóalapjában kell figyelembe venni.

Éttermi szolgáltatás – vállalkozás érdekében felmerült költség

A Javaslat a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülőnek minősíti az éttermi szolgáltatás Szja törvény szerinti reprezentáció céljából történő igénybevételét abban az esetben is, amennyiben annak igénybevétele nyugtával igazolt, és bankkártyával, hitelkártyával történik a kifizetése.

Számvitel

Könyvvezetés USA dollárban

A Javaslat értelmében – az euróhoz hasonlóan – feltétel nélkül lehetővé válik az USA dollárban történő könyvvezetés és beszámoló készítés.

Természetbeni osztalékfizetés elszámolása

A tervezet tisztázza a – korábban bizonytalan – természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályokat, és előírja, hogy ilyen esetekben az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni.

EKB árfolyam alkalmazása

Míg az eddigiekben a devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy a Magyar Nemzeti Bank meghirdetett árfolyama volt alkalmazható, a tervezet lehetővé teszi – az Áfa-szabályozáshoz hasonlóan – az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazását is.

Hitelintézeti hozzájárulás

A Javaslat egy egyszeri, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény által előírt általános kockázati céltartalék csökkenés 19 százalékában meghatározott befizetésre kötelezi a hitelintézeteket, amelynek bevallási és megfizetési határideje 2014. március 10.

Energiaellátók jövedelemadója

A Javaslat értelmében – hasonlóan más adónemekhez – az adózók jövedelemadó-előleg megfizetésére lesznek kötelezettek. Az adóelőleg összegének a megelőző adóévben megfizetett adó összegét kell tekinteni. Amennyiben az előző adóévi fizetendő adó az 5 millió forintot meghaladja, az előlegfizetést havonta, egyenlő részletekben, ellenkező esetben pedig háromhavonta, egyenlő részletekben kell teljesíteni. Továbbá, ha az adóalany előző évi árbevételeaz 50 millió forintot meghaladja, úgy az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni a várható adókötelezettség 90 százalékát.

Helyi adók

A Javaslat számos helyen ismét módosítja, illetve pontosítja a telek és az építmény fogalomrendszerét, illetve a kapcsolódó adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének időpontjára vonatkozó szabályokat. Ezen túl a Javaslat szerint az alábbi fontosabb módosítások lépnének 2014. január 1-jén hatályba.

Helyi iparűzési adó

A hatályos rendelkezések értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyisága időszaka egészére választhatja. Vagyis csak akkor „léphet ki” az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a KATA alanyiságát is megszünteti. A módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATÁ alany marad.

Illetékek

A jelenleg hatályos törvény 2014. január 1-jétől több ponton is módosul, a legfontosabbak egyes illetékmentességek szigorításához, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódnak.

Magánszemélyek illetékkötelezettség alóli mentességének kiterjesztése

A Javaslat szerint mentes lenne a házastársak közötti ajándékozás, és a házastársak közötti vagyonátruházás, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesülne az illetékteher alól. Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerülne az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).

Illetékmentesség feltételrendszerének, illetve tárgyi hatályának módosításai

A Javaslat szigorítja az ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházással történő szerzésének, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti elengedésének illetékmentességét. Emellett szigorodik a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltételrendszere a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a belföldi ingatlan, és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása esetén. A Javaslat szerint ezek az ügyletek csak akkor mentesülhetnek az illeték alól, ha a vagyonszerző nem olyan államban rendelkezik székhellyel vagy adóügyi illetőséggel, amelyben a tényleges társasági adó (effektív adó), vagy – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a társasági adó mértéke nem éri el a 10%-ot, vagy a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet a vagyonszerző államában nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10%-os mértékű adó. Az illetékmentességhez szükséges feltételek teljesítését a vagyonszerzőnek nyilatkozatban kell igazolnia.

A Javaslat szerint mentes lenne ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

A Javaslat az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi, hogy a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi, tekintettel arra, hogy a lízingszerződésből eredően tulajdonjog-átszállás történik.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

A Javaslat újraszabályozza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Csak azok a gazdálkodó szervezetek minősülnének a jövőben belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyeknek a mérlegében kimutatott eszközök (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlanok mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek legalább 75 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely teljesíti az előző feltételeket (vagyis belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül).

A Javaslat szerint a jövőben a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyon betét megszerzése már nem csak abban az esetben esne visszterhes vagyonátruházási illeték alá (legalább 75 százalékos részesedésszerzés esetén), ha a megszerzett társaság főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, vagy más, ingatlanhasznosítási tevékenység. A jövőben az ilyen szerzés a megszerzett társaság cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől függetlenül minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esne.

Pénzügyi tranzakciós illetékek

A médiában korábban megjelent hírekkel szemben a Parlament elé benyújtott Javaslat szerint a bankkártyával és hitelkártyával kezdeményezett fizetés 2014. január 1-jét követően sem mentesülne a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alól.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

A Javaslat több helyen is pontosítaná a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó szabályozást, a módosítások többek között az osztalékfizetési szabályokat, illetve a részesedésszerzési korlátokat érintik.

Népegészségügyi termékadó

A javaslat értelmében különböző szörpkészítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerülnének, valamint az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzítésre kerülne, hogy milyen termékek esnek e kategória alá.

Regisztrációs adó

A javaslat kiegészítené a gépjárművek átalakításához kapcsolódó adó-visszaigénylés feltételeit. Ennek értelmében, az átalakítást követően forgalomba helyezett gépjárművek esetében az átalakítás utáni és az az előtti állapot közti negatív adókülönbözet abban az esetben lenne visszaigényelhető, ha az átalakítás következményeként a gépjármű magasabb környezetvédelmi osztályba kerül, mint amilyenbe az átalakítás előtt sorolták.

Általános forgalmi adó

Időszakos elszámolás teljesítési időpontja

A javaslat értelmében azon ügyletek esetében, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja minősülne. Ez alól kivételt azok az esetek képeznének, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősülne teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Adóalap utólagos csökkenése

Új szabályozásként a törvény egyes különleges esetekben és feltételekkel lehetővé teszi, hogy akkor is csökkenthető legyen az adóalap utólagos árengedmény címén, ha az értékesítő adóalany egy, a törvény által külön definiált speciális kupon (utalvány) alapján pénzt térít vissza olyan adóalany, vagy nem adóalany részére, aki a pénzvisszatérítésre jogosító terméket, szolgáltatást nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe.

A javaslat átalakítaná továbbá az adóalap önellenőrzés nélküli utólagos csökkentésére vonatkozó szabályozást, mely módosítások célja, hogy egyszerűsítse és kiterjessze az adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket minden lehetséges esetre, amikor az adó alapja (és ennek nyomán az adó összege) valamilyen okból utólag csökken. A javaslat alapján a szabályozás azonban továbbra sem fed le minden esetet, amikor az adó alapja és/vagy összege utólag csökken, azaz a javasolt módosítás nyomán is maradnának olyan esetek - amelyek a jelenlegi ilyen körbe tartozó esetekkel nem feltétlenül esnek egybe - amikor csökken az adó alapja és/vagy összege, mégis önellenőrzést kell végezni (például ha a számlakibocsátó tévesen magasabb áfa kulcsot szerepeltetett a számlán, illetve a javaslat a kedvezményi konstrukciók közül csak egyes háromszereplős, utalványon alapuló konstrukciókra vonatkozóan engedélyezné az adóalap utólagos csökkentését). Ezen kívül kérdéses, hogy 2014-től az érvénytelenítés esete belefér-e az adóalap önellenőrzés nélkül történő utólagos csökkentésének eseteibe.

Termékexport Közösségen kívülre történő kiléptetésének határideje

A javaslat értelmében, azokban az esetekben, amikor a termékexporttal kapcsolatos adómentességet azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék Közösségen kívülre történő kiléptetésére nem kerül sor a hatályos jogszabályban előírt 90 napon belül, úgy ez a határidő gyakorlatilag meghosszabbításra kerülne 360 napra. Így, amennyiben 360 napon belül mégis kiléptetik a terméket, lehetőség lenne a fizetendő áfa utólagos csökkentésére.

Figyelési időszak kiterjesztése a vagyoni értékű jogokra

A javaslat a tárgyi eszközökhöz hasonlóan a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztené az 5 illetve 20 éves figyelési kötelezettséget, amely időszak során, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be, utólagos kiigazítást szükséges elvégezni.

Apport, jogutódlás

A javaslat átalakítaná a tárgyi eszközökre vonatkozó korrekciós szabály alkalmazását azokban az esetekben, amikor az eszköz apport vagy jogutódlás keretében egy másik adóalanyhoz kerül. Ennek kapcsán a javaslat előírná, hogy ilyen esetekben a tárgyi eszközt úgy kellene tekinteni, mintha azt a szerzés évében mind az apportáló/jogelőd, mind az apportálást fogadó/jogutód a naptári év teljes időtartamában birtokolta volna, azaz mindketten kötelezettek lennének az év végi korrekció elvégzésére azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezniük.

Egyéb változások

A javaslat egységesíti és egyszerűsíti a fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolására vonatkozó előírásokat.

A javaslat módosítaná az egyszerűsített számla és nyugta tartalmi követelményeire vonatkozó szabályozást.

A javaslat időben kiterjesztené a fordított adózás alkalmazásának lehetőségét egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában.

Vámot érintő módosítások

Fizetés halasztás és részletfizetés engedélyezése keretében fizetéskönnyítést tesz lehetővé a tervezett módosítás, amennyiben a vámteher befizetése vonatkozásában a gazdálkodóknak fizetési nehézsége merül fel.  A könnyítés engedélyezése a vámhatóság mérlegelési körébe tartozik.

A módosítás bevezeti a korrekciós pótlékot, melyet abban az esetben állapít meg a vámhatóság, ha nyilatkozatot tevő kérelmezi a vámárunyilatkozat módosítását. A pótlék mértéke, ha 90 napon belül nyújtják be a kérelmet, akkor a jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint. A 90 napon túl kezdeményezett módosítás esetén a korrekciós pótlék növekszik.

Jövedéki eljárásokat érintő legmeghatározóbb módosítások

A kenőolajok kereskedelmét érintő változások

A javaslat alapján a kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető. A jövedéki engedély megszerzéséhez azonban – a főszabálytól eltérően – egyszerűsített feltételek kerültek meghatározásra. Az ömlesztetten szállított kenőolajok beszerzése esetében a beszerzést végzőnek a továbbiakban nem kell a vámhatóságot tájékoztatnia. A kötelezettség csak a terméket szállító személy részére marad fenn.

Áttérés a KN-kódok alkalmazására

2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé. A javaslat az EU-ban általános gazdálkodói és joggyakorlattal harmonizálva megszünteti az 1998.-óta fennálló kettősséget. Az alkalmazott KN kódokat a vámhatóság saját weboldalán nyilvánosan teszi közzé.

Cseppfolyósított szénhidrogénnel végzett adóraktári és jövedéki engedélyes tevékenység

A 2901 10 vámtarifaszám alá tartozó cseppfolyósított szénhidrogénnel adóraktári, bejegyzett kereskedői és felhasználói engedélyes tevékenységet végző gazdálkodások esetében a jövedéki biztosíték számításánál – az eddig üzemanyag célú motorbenzin adójával számított mértékkel szemben – kedvezményesebb, a motorikus célú gázokra meghatározott adómértéket kell alapul venni. Ezzel összhangban a jogsértés alapján a szankciók megállapítása is ezen adómérték alkalmazásával történik

A javaslat alapján ásványolaj-tároló adóraktári engedély a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyós szénhidrogén kiszerelésére is kérelmezhető, illetve ilyen tevékenység ezen engedély birtokában is végezhető.

E termékkört érintő további változás, hogy a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység végzéséhez – az általános szabályoktól eltérő kivételként – kedvezményesebb mértékben – 1 millió forintban – határozza meg a nyújtandó jövedéki biztosíték összegét, továbbá legfeljebb 25 kilogramm kiszerelésű palackban forgalmazott cseppfolyós gázok esetében a továbbiakban nem lesz követelmény a tároló-térfogat biztosítása.

 
A környezetvédelmi termékdíj szabályozást érintő változások

A termékdíj raktár jogintézményének bevezetése

Az indítványban legfontosabb változásként kiemelendő a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A javaslat két formát állapít meg, ez alapján a termelési, előállítási tevékenységet végzők részére az ipari termékdíj raktár; a kereskedői tevékenységet végzők számára a kereskedelmi termékdíj raktár alkalmazását teszi lehetővé a jogalkotó.

A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt adna ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.

A betétdíjas rendszer ösztönzése

Megszűnne a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné. További rendelkezések életbe léptetésével ösztönöznék az újrahasználható raklapok használatát az egyszer használható raklapokkal szemben.

Az adózás rendjét érintő módosítási javaslatok

Képviseleti szabályok

A Javaslat az Áfa törvény szerinti áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályait enyhíti akként, hogy az Áfa törvény szerinti adóvisszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az Áfa törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.

Bejelentési kötelezettség alóli mentesülés

A Javaslat szerint az Áfa törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat. Ugyancsak mentesül a bejelentési kötelezettség alól a belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti.

Önellenőrzés

A Javaslat értelmében – az Áfa törvénnyel történő összhang megteremtése érdekében – kikerül az Adózás rendjéről szóló törvényből az a kivétel, hogy nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni.

Ellenőrzést érintő tervezett változások

Az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében a Javaslat bevezeti a megbízólevél elektronikus kézbesítési lehetőségét, és megnyitja az adóhatóság számára azon lehetőséget, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásaiban, bevallásában szereplő adatok valóságtartalmát a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek és számítások vizsgálatával kérdőjelezze meg.

Az ellenőrzés során bevont iratok a korábbi 60 nappal szemben egészen az ellenőrzés végéig benntarthatóak lesznek az adóhatóságnál, így célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.

Feltételes adómegállapítás iránti kérelem

Szemben a korábbi szabályozással a Javaslat szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. Emellett a feltételes adómegállapítás iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 60 napról 75 napra, míg sürgősségi eljárásban 45 napra emelkedik.

Jelentős mértékben egyszerűsödik a feltételes adómegállapítás díjának megállapítása, ugyanis a díj mértéke alapesetben 5 millió forint lenne, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása és a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, míg a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.

A Javaslat szerint bevezetésre kerül az ún. előzetes konzultáció, amely konzultációnként 100 ezer forintért, jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. A konzultációról jegyzőkönyv készülne, mely azonban nem köti az adóhatóságot.

Jelentős módosítási javaslat, hogy bár a fellebbezés lehetősége megszűnne a feltételes adómegállapításról szóló határozattal szemben, azonban a bírói út megnyitásra kerül.

Feltöltési kötelezettség mulasztásának szankcionálása

A feltöltési kötelezettség teljesítése során az év végi árfolyamkülönbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül eshetett mulasztásba, melyet a javaslat akként kíván rendezni, hogy a mulasztási bírság alapjának számítása során a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni az adóalap-kiegészítés bevallásának napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbség alapján számított árfolyamjellegű különbözetet, ha az adóalapot képez.